Az új alaptörvény zárószavazása április 18-án, hétfőn lesz. Az úgynevezett támogatott sorban több mint 150 módosító indítvány szerepel, de nem biztos, hogy ezek közül végül mindegyiket megszavazzák hétfőn. Ilyen lehet esetleg például a bírói jogviszony felső korhatárának 62 évre csökkentésének terve. Ez ellen korábban tiltakozott a KDNP, de Harrach Péter frakcióvezető szombaton már azt nyilatkozta, hogy megegyeztek a Fidesszel és várhatóan megszavazzák Lázár Jánosnak ezt a módosító javaslatát.

Már biztosan nem szavaznak viszont Lázár János azon indítványáról, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellett volna döntéseket hozniuk. Az előterjesztést ugyanis visszavonta a Fidesz frakcióvezetője, miután az a Fideszen belül is zavart okozott és az alkotmányügyi bizottság is leszavazta. Lázár János múlt héten ugyancsak azt mondta, hogy a javaslat nagy vitát váltott ki a frakcióban és a jogi szakmában egyaránt.

Az eddigi adatok szerint a támogatott módosító indítványok között egy olyan van, amelyet nem kormánypárti részről nyújtottak be. Ezt a Nemzeti hitvallás szövegével kapcsolatos pontosítást a független, korábban LMP-s Ivády Gábor jegyzi.

Nem szerepel majd az új alkotmányban a kiskorúak után járó szavazati jog lehetősége és az sem, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét. Benne lehet viszont a tényleges életfogytiglani büntetés, hogy Magyarország pénzneme a forint, valamint az, hogy Alkotmánybíróság (Ab) a mostani tizenegyről tizenöt tagúra bővül. Ugyancsak bekerülhet az alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság jogköre akkor állna teljes körűen helyre, ha a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 50 százaléka alatt van az államadósság mértéke.