Szabadidőnkben sem lesz mindegy, milyen magatartást tanúsítunk, viselkedésünkkel, öltözködésünkkel „sértjük”-e munkaadónk érdekeit, netán egy árnyas teraszon, baráti társaságban fogalmazunk meg kritikát főnökünkről – az új Munka Törvénykönyve (mt) tervezete szerint ezek ugyanis akár rendkívüli (illetve az új terminológia szerint: azonnali hatályú) felmondást is eredményezhetnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által közreadott tervezet nyolcadik paragrafusában ugyanis jelentősen kiterjesztették a „munkáltató jogos gazdasági érdekeinek megsértése” eseteit. A hatályos törvényszöveg eddig erről egy mondattal szólt: „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné”.

Az NGM ehhez még két bekezdést fűzött. Ezek szerint „a munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”. Illetve: „a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze”.
A hvg.hu által megkérdezett munkajogász szerint az, hogy a tervezet a magánéletre is kiterjesztené a törvény hatályát, aggályos, főleg azért, mert olyan gumiparagrafusokról van szó, amiket nehezen lehet értelmezni. „Ha életbe lépne ez a szabályozás, akár akkor is szabályt sérthetnék, ha egy komoly vállalat vezetőjeként nyilvánosan spiccesre innám magam egy vasárnap délután, vagy éppen – a munkáltatónak a munkavállaló megjelenésével kapcsolatos elvárásával szemben – rövidnadrágban, strandpapucsban sétálgatnék a Margitszigeten” – mondta Hadnagy József, aki szerint ha ebben a formában lép életbe a szabályozás, évek alatt megszülető bírósági ítéletek sorára lesz majd szükség, hogy kikristályosodjon, mit lehet ezeken a szabályokon érteni.
Ugyanettől tart Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is. „Érezzük a szándékot a jogalkotó részéről, hogy egyértelműbb szabályokat teremtsen, de sajnos pont az ellenkezőjét sikerült elérni: ha ebben a formában lépne hatályba a szabályozás, az rengeteg jogvitához vezetne” – mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke nem érti például, mit jelent a „munkaviszonyon kívül” kifejezés: „ha megszűnt a munkaviszonyom, akkor sem kritizálhatom az előző főnökömet? Ebben az esetben hogy rúghatnak ki? Ha viszont munkaviszonyban állok, akkor ez nem vonatkozik rám? Értem én, hogy a munkaidőn kívüli időszakra akartak itt gondolni (ez kiderül az indoklásból), de a szöveg nem erről szól”. A tervezet 179. paragrafusa szerint pedig akár kártérítésre is kötelezhető a munkavállaló a szabadidejében „elkövetett” tetteiért, „ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható”.

„Ezek a paragrafusok jól illusztrálják a kormányzati szándékot, hogy alapvetően a munkaadók érdekei szerint szabályozzák újra a munka világát, a munkavállalók kárára. Ez a szemlélet számunkra még akkor is elfogadhatatlan, ha néhány pozitív elem is van az új mt-ben, például az, hogy végre kimondták: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani” – mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter.
A szakszervezetek jelenleg is folyamatosan egyeztetnek arról, milyen választ adjanak az NGM tervezetére.