Dr Józan Péter az MTA Demográfiai Bizottságának elnökének adatai szerint hazánkban kivánnivalót hagy maga után az emberek egészségi állapota. Az erre vonatkozó bizonyítékokat a magas halálozási arányok és a kedvezőtlen életkilátások adják. Nemzetközi összehasonlításban a halandóságot, illetve a születéskor várható élettartamot tekintve mindig a „sereghajtók” közé tartoztunk, amely elsısorban az ország gazdasági elmaradottságával magyarázható. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a rendszerváltozást megelızı évtizedekben egy zsákutcás modernizáció „mellékhatásaként” a felnőtt halandóság mérhetıen rosszabbodott, ugyanakkor a várható élettartam valamelyest csökkent. 1994 a fordulat éve, amely tartósnak bizonyult: a halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, ugyanakkor a születéskor várható élettartam mintegy 4.3 évvel emelkedett. Az életkilátásokat tekintve hazánk megkezdte a felzárkózást az Európai Unióhoz. Számítások szerint másfél-két évtized alatt a várható élettartam elérheti a jelenlegi uniós átlagszintet.

Az utóbbi tizennégy év a demográfiai közegészségügyi szempontból a fejlıdés egyik legsikeresebb időszaka. Való igaz, hogy egy évszázados elmaradást egyetlen bı évtized alatt nem lehet behozni, ugyanakkor a nemzetek rangsorában a hazánk helye nem változott. Magyarországon a fenti 4.3 év élettartamhosszabbodás mintegy felét a szív és érendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják. A rendszerváltással együtt járó tendenciának fontos része maga az egészségtudatos életvitel kialakulása. Az egészséget fontosnak tartó életszemlélet megváltozása elsısorban a felső- és középosztályban figyelhetı meg, ugyanakkor a média segítségével a társadalomnak fokozatosan egyre nagyobb részét sikerül elérni. Az egészségtudatos magatartás terjedését illetıen vegyesek a tapasztalatok; míg a táplálkozást tekintve kedvezıen alakul a helyzet , addig a dohányzás esetében ez már nem olyan egyértelmő. Az alkoholfogyasztást illetıen, inkább az italok típus szerinti megoszlásában, mint a mennyiségében figyelhetı meg némi változás. Ugyanakkor megnıtt az egészség megırzését szolgáló élelmiszerek fogyasztása. Köztudott, hogy a túlsúly, az elhízottság és a mozgásszegény életmód az idült, nem fertızı betegségek kockázati tényezıi közé sorolandók. A lakosság erre vonatkozó tájékozottsága való igaz sokat javult az utóbbi időben, azonban a veszélyesen magas kalóriafogyasztás lényegében változatlan maradt.

A dohányzás megrövidíti az ember életét. Számítások szerint Magyarországon évenként mintegy 25-27 ezer ember azért hal meg, mert hosszú éveken keresztül cigarettázott. Hazánkban a férfiak körében az utóbbi évtizedet tekintve stagnált a dohányzók száma; míg a nık esetében különös tekintettel a fiatalabb korosztályra nagymértékő emelkedést mutatott. Az alkoholizmus túlnyomórészt a férfi népességben pusztít, évente közel 15 ezer ember halálát okozza. Az áldozatok fıleg alacsony iskolai végzettségő, kétkezi munkások, akik nagy mennyiségő az egészségre kiváltképpen ártalmas alkoholos italt fogyasztanak. A daganatos megbetegedésekrıl szóló statisztikai adatok elszomorítóak, nagyon sokan halnak meg ebben a betegségben. Miközben ezen betegek zömét a legmodernebb technikával sem lehet megmenteni – bár a szőréseknek itt is fontos szerepe van - addig a kardiovasculáris betegségek esetében, amelyek még ennél is gyakoribbak, megelızéssel, vagy idıben való beavatkozással a teljes gyógyulást is el lehet érni.

Ennek érdekében az MKT megelızési kampányokat indít (RizikóRiadó), hiszen a legnagyobb populációt, ezzel lehet leghatékonyabban és a legköltségkímélıbben elérni, amely valljuk be össztársadalmi érdek. Statisztikai adatok szerint régiónkban a népesség minden csoportjában javultak az elmúlt másfél évtizedben az életkilátások, amely részben az egészségügyi ellátás növekvı hatékonyságának az eredménye, és nem utolsó sorban magának a prevenciónak.

Mind Magyarországon, mind az Európai Régióban az akut miokardiális infarktus és a cerebrovaszkuláris mortalitás csökkenése a meghatározó a kardiovaszkuláris és az általános halandóság kedvezı változásában. Számokra lebontva a heveny szívizominfarktus-halálozás évi száma 15 ezerrıl 8400 ezer alá esett. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll, amely éjjel-nappal fogadja a betegeket. Vannak olyan szívcentrumok, ahol közel három-négy hónapos várólista van, amely azonban veszélyezteti a betegek gyors ellátását. Egyébként jelenleg tizenhat szívkatéteres labor mőködik az országban, ezek közül tizenegy üzemel huszonnégy órás rendszerben. A szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban évtizedek óta vezetı halálokként szerepelnek. Az Európai Unió átlagához képest Magyarországon a koszorúsér-betegség által okozott halálozás változatlanul 2,5-szeres. Számos statisztikai adat árulkodik a múltról és a jelenről.

Dr Józan Péter az MTA Demográfiai Bizottságának elnökének adatai szerint hazánkban kivánnivalót hagy maga után az emberek egészségi állapota. Az erre vonatkozó bizonyítékokat a magas halálozási arányok és a kedvezıtlen életkilátások adják. Nemzetközi összehasonlításban a halandóságot, illetve a születéskor várható élettartamot tekintve mindig a „sereghajtók” közé tartoztunk, amely elsısorban az ország gazdasági elmaradottságával magyarázható. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a rendszerváltozást megelőző évtizedekben egy zsákutcás modernizáció „mellékhatásaként” a felnıtt halandóság mérhetıen rosszabbodott, ugyanakkor a várható élettartam valamelyest csökkent. 1994 a fordulat éve, amely tartósnak bizonyult: a halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, ugyanakkor a születéskor várható élettartam mintegy 4.3 évvel emelkedett. Az életkilátásokat tekintve hazánk megkezdte a felzárkózást az Európai Unióhoz. Számítások szerint másfél-két évtized alatt a várható élettartam elérheti a jelenlegi uniós átlagszintet. Az utóbbi tizennégy év a demográfiai közegészségügyi szempontból a fejlıdés egyik legsikeresebb időszaka. Való igaz, hogy egy évszázados elmaradást egyetlen bı évtized alatt nem lehet behozni, ugyanakkor a nemzetek rangsorában a hazánk helye nem változott. Magyarországon a fenti 4.3 év élettartamhosszabbodás mintegy felét a szív és érendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják.

A rendszerváltással együtt járó tendenciának fontos része maga az egészségtudatos életvitel kialakulása. Az egészséget fontosnak tartó életszemlélet megváltozása elsısorban a felső- és középosztályban figyelhetı meg, ugyanakkor a média segítségével a társadalomnak fokozatosan egyre nagyobb részét sikerül elérni. Az egészségtudatos magatartás terjedését illetıen vegyesek a tapasztalatok; míg a táplálkozást tekintve kedvezıen alakul a helyzet , addig a dohányzás esetében ez már nem olyan egyértelmő. Az alkoholfogyasztást illetıen, inkább az italok típus szerinti megoszlásában, mint a mennyiségében figyelhetı meg némi változás.

Ugyanakkor megnıtt az egészség megırzését szolgáló élelmiszerek fogyasztása. Köztudott, hogy a túlsúly, az elhízottság és a mozgásszegény életmód az idült, nem fertızı betegségek kockázati tényezői közé sorolandók. A lakosság erre vonatkozó tájékozottsága való igaz sokat javult az utóbbi időben, azonban a veszélyesen magas kalóriafogyasztás lényegében változatlan maradt. A dohányzás megrövidíti az ember életét. Számítások szerint Magyarországon évenként mintegy 25-27 ezer ember azért hal meg, mert hosszú éveken keresztül cigarettázott. Hazánkban a férfiak körében az utóbbi évtizedet tekintve stagnált a dohányzók száma; míg a nık esetében különös tekintettel a fiatalabb korosztályra nagymértékő emelkedést mutatott. Az alkoholizmus túlnyomórészt a férfi népességben pusztít, évente közel 15 ezer ember halálát okozza. Az áldozatok fıleg alacsony iskolai végzettségő, kétkezi munkások, akik nagy mennyiségő az egészségre kiváltképpen ártalmas alkoholos italt fogyasztanak. A daganatos megbetegedésekrıl szóló statisztikai adatok elszomorítóak, nagyon sokan halnak meg ebben a betegségben. Miközben ezen betegek zömét a legmodernebb technikával sem lehet megmenteni – bár a szőréseknek itt is fontos szerepe van - addig a kardiovasculáris betegségek esetében, amelyek még ennél is gyakoribbak, megelızéssel, vagy idıben való beavatkozással a teljes gyógyulást is el lehet érni.

Ennek érdekében az MKT megelızési kampányokat indít (RizikóRiadó), hiszen a legnagyobb populációt, ezzel lehet leghatékonyabban és a legköltségkímélıbben elérni, amely valljuk be össztársadalmi érdek. Statisztikai adatok szerint régiónkban a népesség minden csoportjában javultak az elmúlt másfél évtizedben az életkilátások, amely részben az egészségügyi ellátás növekvı hatékonyságának az eredménye, és nem utolsó sorban magának a prevenciónak. Mind Magyarországon, mind az Európai Régióban az akut miokardiális infarktus és a cerebrovaszkuláris mortalitás csökkenése a meghatározó a kardiovaszkuláris és az általános halandóság kedvezı változásában. Számokra lebontva a heveny szívizominfarktus-halálozás évi száma 15 ezerrıl 8400 ezer alá esett. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll, amely éjjel-nappal fogadja a betegeket.

Vannak olyan szívcentrumok, ahol közel három-négy hónapos várólista van, amely azonban veszélyezteti a betegek gyors ellátását. Egyébként jelenleg tizenhat szívkatéteres labor mőködik az országban, ezek közül tizenegy üzemel huszonnégy órás rendszerben. A területi lefedettség jónak mondható, azért még egy-két „fehér folt” található. Gyula és környéke ilyen, hiszen Szegedtıl és Debrecentıl is messze, kb. száz kilométerre található. A szakmailag ideálisnak tartott távolság maximum hatvan km, ugyanis a mentı még ekkora utat képes „időben” megtenni. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a szívinfarktus szívkatéteres gyógyítását a teljes lakosság számára hozzáférhetıvé kell tenni, és biztosítani kell a korlátmentes finanszírozását. A jelenlegi gazdasági válság elısegítheti a szívbetegségek kialakulását. Mint Dr Kiss Róbert Gábor az MKT fıtitkára egy rádióriportban mondotta „errıl mi szakemberek is vitatkozunk, mondván hogyha ’89-es társadalmi krízis így megmutatkozott a halálozás emelkedésében, hogyha egy földrengés is befolyásolja a szívinfarktusok számának az emelkedését, akkor elképzelhetı, hogy a jelenlegi válság sem múlik el nyomtalanul. Én arra számítok, hogy átmenetileg romlani fog a megbetegedések száma, vagy legalábbis a javulás üteme lassulni fog, a gazdasági és társadalmi válság mentén a következı 1-2 évben."

Nem utolsó sorban a szakemberek meg szeretnék ırizni az eddig elért eredményeket, amelyet a korszerő invazív kardiológiai ellátás, az infarktus ügyeleti rendszer kialakítása érdekében tettek. Ezáltal az infarktus halálozásnak a drasztikus csökkenését sikerült elérniük. Szeretnének ezt a tendenciát a válság alatt is megtartani, különösen azért, mert adott esetben talán még ennél is nagyobb szükség lesz a sürgıs kardiológiai ellátásra, mint eddig.