Az Európai Unió tagállamainak szakminiszterei tudomásul vették azokat az értékeléseket, amelyek alkalmasnak minősítették Magyarországot és nyolc másik új EU-tagállamot, hogy csatlakozzanak a határellenőrzés nélküli közlekedést biztosító schengeni övezethez. A schengeni övezet külső határai mentén ugyanakkor szigorúbb és határozottabb lesz az ellenőrzés - tette hozzá a miniszter. Mint mondta, ott a magyar határőrségnek a rendőrségbe történő beolvadásával is megmaradnak a határrendészeti kirendeltségek.

 

Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta schengeni csatlakozása december 21-én a szárazföldi, illetve a tengeri határokon, március 30-án pedig a repülőtereken történhet meg. Várhatóan a jövő hét közepén még az Európai Parlament is véleményt mond a kérdésben. A végleges, hivatalos döntést a belügyminiszteri tanács december 8-án hozza meg.

 

Takács Albert a schengeni rendszer műszaki infrastruktúrájával, a tagországok egységes rendőrségi adatbázisával kapcsolatban közölte: a jelenlegi rendszert felváltani hivatott, úgynevezett SIS-2 rendszer üzemkész állapotba hozása késik. Uniós diplomáciai források szerint a 2008. december 17-i határidőhöz képest 3-6 hónapos csúszás várható. Addig megmarad a jelenlegi informatikai rendszer a körözött személyek, gépkocsik kiszűrésére a strasbourgi székhelyű rendőrségi adatbázis használatakor.

 

Takács Albert az uniós bel- és igazságügyi miniszterek csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról elmondta, hogy azon tájékoztatás hangzott el az Atlas nevű, uniós terrorelhárító szervezet létrehozásáról. Szintén a napirenden szerepelt a harmadik országokból érkezett, magasan kvalifikált munkaerő munkavállalásának, az úgynevezett kék kártya bevezetésének az ügye, illetve a harmadik országokból érkezettek uniós tartózkodásának a szabályozása. A magyar szakminiszter kiemelte, hogy a magasan képzett munkavállalók esetében a tervezett uniós irányelv meghatározná a minimális bért is, tehát nem lehet majd olcsó munkaerő beáramoltatásával elvenni a munkalehetőséget az uniós állampolgároktól.

 

 

Az adatvédelmi kerethatározat tervezetével kapcsolatban Takács Albert elmondta: a magyar álláspont ezzel kapcsolatban sokáig elutasító volt, mert a határozattervezet több adatvédelmi rendszert kivesz ebből az egyezményből, tehát párhuzamosságokat létesít. Magyarország ezt a fenntartását a nap folyamán visszavonta.

 

Szintén szó volt a tanácskozáson a terrorista cselekmények jogi definiálásának további finomításáról, illetve a számítógépes bűnözés elleni küzdelem kérdéséről. Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek brüsszeli tanácskozásának pénteki munkanapján Takács Albert tájékoztatása szerint egy fontos bűnügyi együttműködési kérdés lesz napirenden.

 

Arról van szó, hogy bizonyos büntetési fajtákat az unió bármelyik tagállamában végre lehetne hajtani, illetve a végrehajtást bármelyik tagállamban felügyelhetnék. Így például a felfüggesztett szabadságvesztés időtartama alatt az az állam, ahol az érintett személy tartózkodik, ellenőrizné, hogy az érintett betartja-e a vonatkozó szabályokat, egyebek közt a pártfogó felügyeletre vonatkozó előírásokat.

 

Ezzel kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy mindig meg kell vizsgálni: a cselekmény, amely miatt a büntetést kiszabták, a magyar jog szerint is bűncselekmény-e. Magyarország tehát csak azokat a szankciókat hajlandó felügyelni, amelyek a magyar jogrendből is következnek. "Miközben az elv jó, úgy érzem, az unió ezzel a szabállyal akarná pótolni azt, hogy a büntetőjogi jogharmonizáció sose valósult meg" - jegyezte meg Takács Albert.