A jelenleg mintegy száztíz főt számláló magyar vállalkozást elsősorban matematikusok, informatikusok, fizikusok, mérnökök és fejlesztők alkotják. "Információtechnológiai cég vagyunk: fejlesztünk hardvert, fejlesztünk szoftvert, fejlesztünk kamerákat, komplett eszközöket. Fő profilunk a mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozó eszközök fejlesztése, gyártása, értékesítése - ezen belül két nagy területünk van: a jármű- illetve a személyazonosítás." - foglalja össze az ntv1.hu riportjában Kertész Viktor a főbb tudnivalókat. A járműazonosítás területén belül az általuk kidolgozott rendszerek és technológiák bármilyen forgalmi helyzetekben (akár parkoló, akár egy nagyobb autópálya) elhaladó járműveket képesek azonosítani, illetve a rendszámot leolvasni. A személyazonosítás alatt pedig a biometriai adatok azonosítását kell érteni (például arckép vagy ujjlenyomat felismerése), de az okmányok feldolgozására is képesek a cég fejlesztései.

Az Ntv1 riporterének kérdésére válaszolva Kertész Viktor elmondta, hogy repülőtéren alkalmazott biztonsági intézkedések céljából voltaképpen minden technológiájukból szállítottak már, ami igen jól példázza a cég fejlesztéseinek kelendőségét. A postai csekk gépi feldolgozására használatos berendezés is az AR Hungária Zrt. fejlesztése, amivel jelentősen sikerült lecsökkenteni a postai csekkek adminisztrációjának idejét. Innen jött később a személyfelismerés fejlesztésének ötlete is, hiszen a különböző karakterek feldolgozásának képessége ekkor már tudás formájában megvolt. Később ez továbbfejlődött az útlevélkezeléshez használt berendezések gyártására. Kertész Viktorék vállalkozása azonban nem csak hazánkban népszerű, szerte Európában több országtól kapnak megrendeléseket okmányolvasásra alkalmas fejlesztésekre, úgymint Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia, Szlovákia, Hollandia. Ezekben az országokban igen elterjedt, hogy a különböző okmányirodákban, határállomásokon, belügyminisztérium különböző területein ezeket a magyar technológiákat használják az iratok azonosítására - sőt: a világ összes holland nagykövetségén ezeket a fejlesztéseket alkalmazzák. Európán túl is szállítanak ilyen berendezéseket: Szingapúrtól Brazílián át egészen az Egyesült Államokig jelen van az AR Hungária a különböző okmányazonosításban.

De térjünk vissza egy kicsit a múltba. Az adatfeldolgozásban nem kevés sikert elért AR Hungária Zrt. 1991 óta működik, és mint azt az ntv1 riporterének Kertész Viktor elmondta, a vállalkozást testvérével ketten alapították, majd később csatlakozott hozzájuk egy egyetemi tankörtársuk is - a mai napig ők hárman a cég tulajdonosai. "1990-ben kezdtünk el azzal foglalkozni a testvéremmel, hogy valami egyszerű modelljét leképezzük a számítógépen az agynak, tehát valami neurális hálózatot modellezünk, ami valamilyen módon képes tanulni. Tehát az izgatott minket, hogy hogyan lehetséges a tanulást modellezni számítógépen - ebben eljutottunk egy bizonyos szintig, és azt gondoltuk, hogy valamilyen gyakorlati alkalmazásra is szükség lenne, tehát valami megfoghatóbb problémára kéne ezt alkalmazni, és akkor jött az ötlet, hogy próbáljunk meg kézzel írt számokat, betűket tanítani. Ezzel kezdtük, aztán innen fejlődött ki gyakorlatilag a meglévő technológia." - mesélte az ntv1.hu-nek a kezdetekről a cég stratégiai igazgatója, aki két tulajdonostársával a Műszaki Egyetemen végzett matematikusként.

"Először nem a vállalkozás keretében kezdtük, hanem ez egy játék volt. Hazamentünk az előadások után - vagy nem mentünk haza, mert akkor még számítógépünk nem volt, hanem bementünk az egyetemen valamelyik gépterembe, és ezen ötöltünk-hatoltunk, megszállottan érdekelt minket. Sokszor a falon másztunk ki az egyetemen, mert bezárt minden ajtó-ablak, és akkor próbáltunk valahogy kijutni. Nem bejutni, hanem kijutni hajnali háromkor a gépteremből. Eljutottunk egy olyan szintig, hogy az már megmutatható volt, és akkor a testvéremet meghívták Amerikába az AT&T Bell-laboratóriumába ezzel a know-how-val. Végül is vízumproblémák miatt nem tudott visszamenni, és akkor döntöttük el, hogy bejegyzünk egy céget." - folytatja a kezdetekről. Az akkori nagy cégekkel való versengésről elmondja, hogy nem nagyon foglalkoztak a versennyel, egyszerűen csak tették a dolgukat. „Fejlesztettünk, izgatott a probléma, megpróbáltuk ezt megoldani, eljutottunk egy bizonyos szintig, úgy éreztük, hogy ez jó, majd utána lótottunk-futottunk; próbáltunk olyan helyeket találni, ahol ez alkalmazásra kerül. Azt kell mondjam, hogy sikerrel.” - osztja meg kezdeti élményeit Kertész Viktor.  Az első komolyabb feladatokra pedig nem is kellett olyan sokat várni, hiszen már 1993-94 táján a Ferihegyi repülőtér volt Magyarországon az első, ahol egy ilyen rendszámolvasó rendszer segítségével engedték be- illetve ki az autókat. Vagy folytathatnánk a sort az Országház beléptető rendszerével, ami a mai napig is működik. A sikertörténet tulajdonképpen töretlennek nevezhető: fejlesztéseiket az AR Hungária külföldi kiállításokon való részvételeivel is folyamatosan igyekezett értékesíteni, majd lassacskán jöttek is szép számmal a külhoni megrendelések.

A jövő terveiről is beszélt az ntv1 riporterének Kertész Viktor: egyrészt a már meglévő technológiák továbbfejlesztése, másrészt a biometriai alapú személyazonosítás terén végzett magasabb szintű innovatív kutatás-fejlesztés a cél. Elmondása szerint a sikerhez alapvetően olyan kollégákra van szükség, akikkel a sikert el is lehet érni - az igazán kreatív, tehetséges szakemberek tekintetében pedig Magyarország egyedülálló. Az igazi siker titka szerinte a nagyon jó és világos stratégia, hogy mit csinál az adott vállalkozás, szükséges még a minél jobb szervezettség – ehhez pedig a magasan képzett munkatársak megléte elengedhetetlen. Természetesen a jó vezetőnek is nagyon kell értenie a feladatához azon kívül, hogy igazságos - osztja meg nézeteit Kertész. Szabadidejéről faggatva azt is elárulja, hogy szívesen lovagol, és van egy lovas farmja is. „Mi a hajlamaink, a vágyaink, a belső inspirációink szerint tettük, azt amit tettünk, és dolgoztunk - mert ez minket motivált és érdekelt. Ha már a lovaglásról van szó, azt is azért teszem, mert ez engem gyerekkorom óta vonzott és érdekelt.” - mesélte a cégvezető.