Egy jó Munka Törvénykönyvének az a célja, hogy minél több ember dolgozzon legálisan – jelentette ki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Czomba.

A munkáltatói oldalról a rugalmasság, a munkavállalói oldalról a biztonság a legfontosabb, de utóbbi nem bebetonozást jelent a munkahelyen, hanem azt, hogy ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, akkor minél hamarabb újra el tudjon helyezkedni – hangsúlyozta az az államtitkár.

A szándék az, hogy a Munka Törvénykönyve csak ott szabályozzon, ahol feltétlenül szükséges, a többi kérdést a kollektív szerződések rendezzék.

Az új szabályozás keretében pontosítják a védett kor intézményét, és kissé változnak a szabadságolás szabályai is. A jövőben öt helyett hét nappal rendelkezhet a dolgozó, 14 napot pedig továbbra is kötelező egyben kiadni – ha ezt a dolgozó kéri.

Változik a műszakpótlék szabályozása is. A tervezet szerint este 6 és reggel 6 között 30 százalék műszakpótlék, de a munkáltató és a munkavállaló megegyezhet abban, hogy ezt alapbéresítik vagy átalányban fizetik ki, de ágazati megállapodások el is térhetnek ettől.

Czomba Sándor államtitkár beszélt arról is, hogy bekerül a törvénybe a munkavállalói biztosíték intézménye, amely eddig is létezett a gyakorlatban. Ha valaki pénzzel vagy értékkel gazdálkodik, akkor hiánya keletkezhet, erre nyújthat fedezetet a biztosíték. A szándék az, hogy a munkáltató elbocsátás helyett inkább így szankcionálja a hiányt.