A tagországok saját hatáskörben állapíthatják meg, pontosan meddig folyósítják a segélyt, de közös pont a rendszerben, hogy az állás nélkül maradtak mindenhol kaphatnak legalább öt hónapig juttatást. Később a háromhónapos szabályt bevezető Magyarország lehet itt a kivétel - derül ki a Policy Solutions pénteken közölt közpolitikai elemzéséből.

A tanulmány szerint az unió többi tagállamában a gazdasági válság alatt is fenntartják vagy éppen megerősítik a magyarhoz képest jóval hosszabb időtartamú szociális védőhálót: 15 országban lehet legalább egy éven keresztül munkanélküli segélyt igénybe venni. Még a magyar viszonyokhoz legközelebb álló közép-kelet-európai országok is rendszerint lehetővé teszik, hogy a munkanélküliek nagy többsége legalább hat hónapig igénybe vehesse ezt a segélyt.

Szlovéniában 3-12, Csehországban 5-11, Szlovákiában 6, Lengyelországban és Romániában pedig 6-12 hónapig folyósítható a munkanélküli ellátás. A legtöbb országban törekszenek arra, hogy valamilyen rendezőelv szerint differenciálják a segélyek mértékét - figyelembe vehetik például a kort, korábbi munkaviszonyt, a gyermekvállalást vagy akár a regionális munkanélküliségi rátát. A magyar rendszerből ezek a különbségtételek is hiányoznak - írják az elemzésben

Előrelépés lesz viszont, hogy a Széll Kálmán-terv alapján a segélyezés első hónapjában a megelőző időszak bérének 90, ezt követően 80, végül 70 százalékát kapná kézhez a munkanélküli. Így a segély mértéke jóval közelebb lenne a korábbi kereset szintjéhez, mint a legtöbb európai országban. Ez ráadásul arányában is magasabb összeget jelent, mint a jelenlegi rendszer alapján jutatott segély.