A régióban működő 85 ezer gazdasági társaság 60 százaléka Kft., - a bedőlt cégek többsége is ezek közülük kerül ki, a sort az építőipari, fuvarozó, illetve kereskedő társaságok vezetik.

Kende Katalin tájékoztatása szerint a megyében gyakran 100 - 200 ezer forintos kintlévőség miatt is felszámolást kezdeményeznek annak ellenére, hogy az eljárás megindítása 75 ezer forintba kerül, tehát a kiadás és a követelés között csekély a különbség. Noha a hitelező ezzel a módszerrel elvileg gyorsabban a pénzéhez jut, mintha pereskedne, sokszor egyik fél sem jár jól. Az adóst 100 ezer forintos tartozás is bedöntheti, ez esetben a hitelező egy forintot sem kap, mert nincs miből - tette hozzá a szóvivő.

Leginkább a nagyobb vállalkozások engedhetik meg maguknak, hogy tartozásukat elismerve 30 napos haladékot kérjenek, s a hitelezővel részletfizetési megállapodást kötve kitolják a teljesítési határidőt ilyenkor a bírósági eljárás is szünetel, ám a baj ekkor is "beüthet". Ha befut egy újabb lejárt követelés, illetve felszámolási kérelem a lélegzetvételnyi időszakban, az érintett társaság adósságcsapdába kerül. Efféle csapdában vergődik egy sor Pest megyei cég - a megyei bíróság gazdasági kollégiumának tapasztalatai szerint.

Noha a 2009. szeptemberétől hatályos csődszabályozástól a szakértők az átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő cégek megmenekülését remélték, ez a megoldás Pest megyében nem igazán vált be, mert a rendelkezések bonyolultak és a hitelezők sem hajlanak arra, hogy a reorganizáció felé tereljék a bajba jutottakat. A térségben az elmúlt hónapokban csupán 6 csődeljárás indult, s eddig egyetlen csődegyezség sem született - közölte a megyei bíróság szóvivője.