Magyarországon nincs olyan helyzet, hogy a nemzetközi bankválság okozta nehézségekről kellene tárgyalni - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter.

    "Ezen a nemzetközi konferencián, amely a pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozik, együtt vagyunk a jegybank elnökével és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökével, de a témáról és nem a nemzetközi bankválság magyarországi hatásáról beszélgetünk" - válaszolta Veres János arra a kérdésre, hogy szükség van-e állami beavatkozásra.
    Az MTI kérdésére érdekes kezdeményezésnek minősítette a pénzügyminiszter azt a  francia javaslatot, amely 300 milliárd euró összegű európai pénzügyi csomagra vonatkozna. "Ha és amennyiben Magyarországon is be kellene avatkoznia  a kormánynak, akkor nemcsak az amerikai mintát érdemes megvizsgálni, mert az egészen más modell, de a francia javaslatot is" - jegyezte meg      
    Szükség van egységes európai pénzügyi felügyeletre, amelynek létrehozásáról már többször beszélt a miniszterelnök, majd a magyar jegybank elnöke is - ismételte meg a javaslatot Veres János, aki szerint ez a hétvégén tartandó európai pénzügyi csúcstalálkozón is bizonyára napirendre kerül.
    Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: idén a GDP arányosan 3,8 százalékos eredmény szemléletű államháztartási hiány bizonyosan tartható, s a Pénzügyminisztérium kitart az idei 2,4 százalékos GDP növekedési adat mellett.
    A pénzügyminiszter a pénzügyi kultúrával foglalkozó konferencián a pénzügyi kultúra hiányával magyarázta azt az ellenzéki felvetést, amely a 2007. évi zárszámadás statisztikai módszertanában tett államháztartási hiánymódosítást 450 milliárd forintos kormányzati  tartalékolással azonosítja. Ráadásul a tavalyi GDP 0,5 százaléka nem 450 milliárd forint, legfeljebb 135 milliárd forint - tette hozzá.
    A pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatban Veres János kiemelte: a lakosságnak, a szolgáltatóknak, azaz a bankoknak és a szabályozóknak, így a pénzügyi tárcának egyaránt fontos szerepe van.
    Kiemelt jelentősége van az öngondoskodásnak, ami a közgondolkodást meghatározó erőként ma még korlátozottan érvényesül, noha a jövőről kialakított kép fontos, ha nem az egyik legfontosabb alkotó eleme - fűzte hozzá a pénzügyminiszter.