Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője elmondta, hogy nagyon jó viszony alakult ki a bizottság és a magyar EU-elnökség között, főként a jó együttműködésnek köszönhető, hogy javaslataikat több területen is elő tudták terjeszteni. A három fő irány: az alacsony széndioxid kibocsátási ütemterv, a közlekedési fehér könyv - ami előre láthatólag 2050-ig lesz aktuális - és a harmadik, az energiahatékonyságban való egységes döntéshozatal.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter véleménye többek között az volt, hogy a fukushimai atomkatasztrófa idézte elő azt, hogy az atomenergia kérdésében ennyi eltérő vélemény alakult ki a dologról és, hogy ennyi konfliktussal járt a kérdés. "Ez a terület azonban a jövőben kevésbé lesz érzékeny, Németország és Olaszország meghozta a döntést, hogy a jövőben az atomenergia helyett más források felé nyit. Lehetnek a későbbiekben olyan országok, amelyek hasonlóan döntenek, de azok várhatóan nem lesznek olyan horderejűek, mint a németek döntése" – mondta el Fellegi Tamás a sajtótájékoztatón.

A költségvetés kérdésével kapcsolatban a miniszterelnök úr a következőt fogalmazta meg: "Látni kell, hogy az Európai Unión belül hatalmas különbségek vannak országok, területek, régiók között. A válság pedig megváltoztatta sokaknak a hozzáállását. Ma már az uniós szinten gazdagnak, illetve fejlettnek vagy nagyon fejlettnek tekinthető régiók, települések, városok is bejelentkeznek a kohéziós pénzekért, mondván, nekik is szükségük van a forrásokra ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket például az esetleges kínai, indiai piaci szereplőkkel szemben."

Fellegi Tamás arról is beszámolt, hogy az EU-s országok között nagyon nagy fejlettségi és gazdasági különbségek vannak. Ezt az EU úgy próbálja megoldani, hogy a fejlettebb, elmaradottabb országok és régiók fejlődjenek, de emellett a fejlettebb országokat ne húzzák vissza. A fejlesztési miniszter azt is elmondta, hogy a kohéziós politikával kapcsolatban jobban oda kellene figyelni a költségvetésre, sokkal szigorúbb feltételeket kellene szabni a mostaniaknál, hogy a nem megfelelő célra elköltött pénzeket ki lehessen szűrni.

"A minisztériumi háttéregyeztetések előkészítéséhez, az uniós döntésekhez a minisztériumi és brüsszeli dolgozóknak óriási munkát kellett elvégezniük. Azt lehet mondani, hogy ők voltak a zongoracipelők az uniós elnökség fél éve alatt" - fogalmazott Fellegi Tamás. Amikor feltették neki azt a kérdést, hogy volt-e példa olyan esetre, amikor egy kész tény elé állították, és azt „le akarták nyomni a torkán”, azt felelte, hogy erre nem igazán tudna konkrét példát mondani. "Ha a nagy befolyással rendelkező államok egy-egy ügyben mindenképpen el akarnak érni valamit, akkor azt diplomatikus úton igyekeznek elérni, és nem hozzák kényelmetlen helyzetbe az elnökséget" - tette hozzá.

"Igazán konfliktusos terület lehet viszont a jövőben a klímapolitika, mert kérdés, hogy ezen a területen milyen vállalásokat, célokat tűzzön ki az Európai Unió." A magyar elnökség sikerének tudhatjuk be azt, hogy a klímapolitikával kapcsolatos dolgokba 26 tagállam belegyezett, ám kudarcként foghatjuk fel a Lengyelek ellenállását. A miniszterelnök továbbá azt is elmondta, hogy szerinte, a lengyel elnökség döcögősen fog indulni, mivel nem egy ország képviselője, megbotránkozott azon, hogy az utolsó tanácsülésen a lengyel képviselő hazatelefonált.

"Szintén nehéz kérdés lesz az energiaellátási ügyekben megállapodniuk a tagállamoknak" – mondta Fellegi hozzátéve azt is, hogy ez főként a villanyellátást érinti és ez igazából a későbbiekben fog előjönni.