A közvetlenül a magyar határ mellé tervezett osztrák hulladékégető tavaly februárban kapta meg az építési engedélyt. Ezt Magyarországról több száz magánszemély és civil szervezet megfellebbezte. Így tett volna Szentgotthárd önkormányzata is, de őket nem engedték részt venni az eljárásban. Bugán József elmondta: az Aarhusi Egyezmény kötelezi az országokat, hogy ilyen ügyekben ügyfélként ismerjék el egymást. Amennyiben a szakbizottság döntése kedvező lesz Szentgotthárdnak, akkor az azt jelenti, hogy Ausztriában elölről kell kezdeni az egész fellebbezési eljárást, amelynek eredményét egyébként ez év elejére ígérték. Bugán József szerint azonban várhatóan csak a nyárra zárul le az eljárás és addig megszülethet az ENSZ bizottság határozata is. A szentgotthárdiak kezdettől fogva tiltakoznak a rábakeresztúri égetőmű ellen, mert az néhány száz méterre épülne városuktól. A város lakói 2008 áprilisában népszavazáson is nemet mondtak a szemétégetőre, bár ennek jogi következménye nincs. Ausztriától a magyar állam hivatalosan is kérte, hogy keressen alkalmasabb helyet a hulladékégetőnek.

A Burgenlandi Tartományi Hivatal tavaly február elején adta ki az építési engedélyt a hulladékégetőre. Március végén több száz szentgotthárdi lakos, valamint környezetvédő szervezetek fellebbezést nyújtottak be a döntés ellen. Másodfokon a bécsi környezetvédelmi szenátus jár el. Szentgotthárd már korábban jelezte, hogy amennyiben az osztrák hatóság elutasítja a fellebbezéseket, akkor Szentgotthárd közigazgatási eljárást kezdeményez az építési engedély ellen, majd ha kell polgári peres úton is megtámadja a határozatot, végül az osztrák Alkotmánybírósághoz fordulnak. Tervezik azt is, hogy nemzetközi, a brüsszeli, vagy a hágai bíróság elé viszik az ügyet. Bugán József, Szentgotthárd alpolgármestere korábban úgy nyilatkozott, hogy ezek az eljárások mind halasztó hatállyal bírnak, vagyis amíg véget nem érnek addig nem kezdődhet el az építkezés. Az osztrák BEGAS cég eredeti tervei szerint 2011-re készülnének el a hulladékégetővel.