„Sólyom László köztársasági elnök a mai napon döntött a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazás kiírásának időpontjáról, a határozatokban az államfő a népszavazást 2008. március 9-ére, vasárnapra tűzte ki” - olvasható Wéber Ferenc, a KEH sajtófőnöke közleményében.

 

Az Alkotmánybíróság keddi ülésén elutasította a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozatok elleni kifogásokat. A Fidesz és a KDNP által benyújtott népszavazási kezdeményezések nyomán az Országgyűlés december 17-ei határozataiban rendelte el a népszavazást.

 

 

A népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok negyede egy adott kérdésre azonos választ ad. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 8 millió választó közül két millióan igennel vagy kétmillióan nemmel kell hogy voksoljanak kérdésenként. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője jelezte: az eredményességet nem befolyásolja, hányan mennek el szavazni, a lényeg, hogy mintegy kétmillió azonos érvényes válasz szülessen.

Közölte, a népszavazás előzetes, „99 százalékos” adatai március 9-én este, várhatóan fél tíz előtt megismerhetőek lesznek. A választási központ pedig, ahogy a korábbi választások és népszavazások során is, a Duna Palotában lesz.

 

 

A választók a három kérdésről három külön, várhatóan eltérő színű lapon szavazhatnak. A kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a népszavazás lebonyolítására, és az e feladattal megbízott önkormányzati és területfejlesztési miniszter is aláírta már valamennyi, a végrehajtáshoz kapcsolódó rendeletet. A választók akkor értesülhetnek a népszavazáshoz kapcsolódó határnapokról, amikor az államfő határozata megjelenik a Magyar Közlönyben.

Az Országos Választási Iroda a felkészülést még december 12-én kezdte meg, azóta Magyarország valamennyi településén kialakították a szavazóköröket, és mindenhol kijelölték azt a szavazókört is, ahol igazolással lehet majd szavazni. A választópolgároknak február 22-éig meg kell kapniuk azt az értesítést, amelyből megtudhatják, melyik szavazókörben adhatják le voksukat, és ebből tudhatják meg azt is, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Fontos változás, hogy aki a névjegyzékből kimaradt és a törvényes időn belül nem emel ez ellen kifogást, az a szavazás napján már nem kérheti a névjegyzékbe vételét. Ugyancsak február 22-éig kell a választópolgároknak kérniük, ha nem Magyarországon, hanem külföldön tartózkodnak, hogy az adott külképviseleten leadhassák a szavazatukat. A népszavazáson is lehet majd igazolással szavazni: aki a lakóhelyétől távol, ám Magyarországon tartózkodik, az a szavazás napját megelőző pénteken délig kérheti a települési jegyzőtől, hogy adjon számára igazolást.

 

 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli a köztársasági elnök által a népszavazás megtartására megjelölt március 9-ei időpontot - mondta a párt szóvivője a bejelentést követően szerdán.

 

„A KDNP üdvözli, hogy Sólyom László a legkorábbi időpontra tűzte ki a szociális népszavazást” - fogalmazott Halász Zsuzsa, aki indoklásként hozzátette, hogy már eddig is rendkívül hosszú ideje húzódott ez az ügy.

A szóvivő szerint már régen meg kellett volna tartani a népszavazást. Úgy vélte, már régen túl lehetne az ország ezen az eseményen, ha egyes szervezetek és magánszemélyek politikai megrendelésre nem vetettek volna be minden eszközt a népszavazás megakadályozására. Halász Zsuzsa példaként az Országos Választási Bizottság és az SZDSZ-hez közeli Kálmán László nyelvész tevékenységét említette.

 

 

Juhász Ferenc szerint az MSZP-nek nem okozott meglepetést a dátum, tájékoztató kampányuk előkészítésénél számoltak március 9-ével, mint a népszavazás lehetséges időpontjával. Az MSZP elnökhelyettese erről szerdán nyilatkozott. A szocialisták népszavazási kampányának politikai koordinátora hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják Sólyom László bejelentését. Nyakó István pártszóvivő ehhez annyit tett hozzá, hogy a köztársasági elnöknek joga és kötelessége egy dátumot meghatározni, a törvényes keretek között. „Nekünk bármelyik időpont alkalmas és megfelelő arra, hogy kifejtsük álláspontunkat” - közölte a szóvivő.

A Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán közölte: Sólyom László köztársasági elnök március 9-ére, vasárnapra tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást.

 

 

Racionális érvek szólnak amellett, hogy a köztársasági elnök március 9-re írta ki a népszavazást, de be kell látni, hogy egy ilyen korai időpont a Fidesznek kedvez - reagált Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke Sólyom László döntésére a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazásról.

 

A Fidesz ugyanis másfél évig kampányolhatott, és eközben több százmillió forintot költhetett el a választók meggyőzésére, míg az SZDSZ számára csak szűk másfél hónap marad, hogy a „nem” voksok mellett érveljen - mondta a liberális politikus.

Horn Gábor ennek ellenére úgy véli, hogy ez az idő is elegendő lesz számukra.

 

 

A Fidesz szerint a népszavazás egy új politikai kultúra megteremtésének lehetőségét hordozza, a referendum egy tisztább, igazabb politikai korszak első napja lehet - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. A népszavazás nem a múltról, hanem a jövőről szól, és egy új politikai kultúra megteremtésének lehetőségét hordozza, amelyben a szavaknak súlya, a tetteknek következménye van, és nem illik hazudni senkinek - közölte az ellenzéki párt politikusa. Szerinte a Fidesz és a KDNP kezdeményezte népszavazás a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról jóval túlmutat majd a három konkrét kérdésen. A népszavazás után minden politikai erő tisztában lehet azzal, hogy Magyarországon nem lehet, vagy nem kifizetődő hazudni.

Pokorni Zoltán úgy vélte, hogy a referendum örömteli és emlékezetes nap, egy tisztább, igazabb politikai korszak első napja, ünnepnapja lesz, amelyen arra adhat világos és egyértelmű jelzést a magyar társadalom, hogy a pénz hatalmában, a marketing mindenhatóságában, a propagandában bízó politikai korszakot lezárhatjuk. Akkora jelentősége lesz ennek a napnak, amekkorát a magyar választópolgárok adnak neki.

 

 

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a politikai következménye egy sikeres és eredményes népszavazásnak, Pokorni Zoltán azt mondta, hogy a kormánypártoknak szintén érdekük a hazug politikai korszak lezárása, ennek minden szimbolikus, személyi következményével együtt. Mint mondta, ennek a korszaknak a szimbolikus figurája a miniszterelnök, így szerinte Gyurcsány Ferenc politikai jövője hozzákötődik ehhez a naphoz. Mivel a sajtótájékoztató idején még nem lehetett tudni, hogy a köztársaság elnök mikorra tűzte ki a népszavazás időpontját, az újságírók arról még nem tudták megkérdezni a politikust, hogy a Fidesz hogyan értékeli, hogy Sólyom László március 9-t határozta meg a referendum időpontjaként.

 

A Fidesz alelnöke a pártja kampányterveire vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy Tarlós István döntésén múlik, hogy milyen módon, milyen műfajokban jelennek majd meg a Fidesz üzenetei. Mint mondta, az már kiderült, hogy az MSZP és az SZDSZ több száz milliót szán kampányra, az egészségügyi tárca pedig 400 milliós kampányköltségvetést állított össze. „Mellettük áll a pénz, mellettünk pedig az emberek véleménye, biztos vagyok benne, hogy ebben a vetélkedésben nem a pénz fog győzni” - jelentette ki Pokorni Zoltán, aki szerint a Fidesznek nincs 400 milliója, de nincs is rá szüksége, mert a pénz hatalmánál sokkal fontosabb szövetsége van, a valóság.

 

A Fidesz alelnöke felidézte a 15 hónappal ezelőtt kezdeményezett népszavazás eddigi történetét, és úgy vélte, hogy a kormány a demokráciában elfogadhatatlan eszközöket vetett be, befolyásolta az Országos Választási Bizottságot és az Országos Választási Irodát, hogy megakadályozza, illetve elodázza a népszavazást.

Pokorni Zoltán úgy értékelte a 15 hónapot, hogy győztünk abban a tekintetben, hogy Magyarországon a pénzzel, a hatalommal, a kormánnyal szemben is érvényt lehet szerezni egy alkotmányos jognak. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az Albert házaspár több-biztosítós rendszer bevezetését ellenző, illetve a Fidesz egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezésével, Pokorni Zoltán azt mondta, hogy szerinte az Albert házaspár kérdéséről még az idén népszavazás lesz, ezt „nem ússza meg” a kormány.

Ugyanakkor - folytatta - a kormánypártoknak a Fidesz azt javasolja, hogy ne tolják el ezt a népszavazási témát novemberre-decemberre, hanem szavazzák meg a parlamentben február 11-én a Fidesz törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezését, hiszen így egyszerre lehetne népszavazás négy kérdésben.