Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató kapta idén a fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A két tudós 1988-ban, egymástól függetlenül fedezte fel a magnetorezisztencia néven ismert jelenséget. A GMR tipikusan egy nagyságrenddel nagyobb mágneses ellenállásváltozással jár, mint a tömbi ferromágnesekben régóta ismert "anizotróp" mágneses ellenállás (anisotropic magnetoresistance = AMR). A GMR elven működő kiolvasófejek alkalmazásra is kerültek mágneses merevlemezeknél, jelentősen hozzájárulva a tárolási sűrűség növeléséhez.

 

Bakonyi Imre, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, aki személyesen ismeri mindkét tudóst, kiemelte: meggyőződése szerint a francia Albert Fert és a német Peter Grünberg személyében méltó kutatók kapták az elismerést. Mint elmondta, a felfedezést 1988-ban publikálták. Az eredeti cikk 3,5 ezres idézettséget ért el, ami önmagában kiemelkedő eredmény. Az 1990-es évek közepén a két kutató megkapta az Európai Fizikai Társaságnak azt az elismerését, amelyet "sokak a Nobel-díj előszobájának neveznek".

 "Nagyon érett a felfedezés Nobel-díjjal való elismerése, csak idő kérdése volt, hogy mikor kapják meg, hiszen felfedezésük, a GMR-effektus óriási lökést adott a számítástechnikának, s egész ipari ágazatokat indított" - hangsúlyozta Bakonyi Imre. Közlése szerint a két tudós már újabb dolgokon dolgozik, nem kizárt, hogy 10-20 év múlva akár egy újabb Nobel-díjat kaphatnak. Bakonyi Imre tájékoztatása szerint a GMR-effektus azt jelenti, hogy az anyag elektromos ellenállása megváltozik, ha mágneses térbe helyezik. A felfedezés jelentőségét ismertetve elmondta, hogy azt elsősorban az információtárolásban, az információ kiolvasására lehet alkalmazni: általa lényegesen lehetett növelni az információ sűrűségét a komputerek merevlemezein. "A 90-es évekig indukciós elven történt a kiolvasás, egy apró tekercs 'csúszkált' a merevlemez felületén, így történt a kiolvasás. Ahhoz, hogy egyre kisebb egységekből lehessen kiolvasni az információt, egyre nagyobb legyen a sűrűsége a merevlemezen, csak a tekercs miniatűrizálásával és mozgása gyorsításával lehetett elérni. Ennek voltak fizikai korlátai" - mondta.

 

Az 1990-es évek elején a mágneses ellenállás elvén alapuló magnetorezisztens szenzorokat (érzékelőket) alkalmaztak, amelyek még klasszikus anyagokból készítettek. Az igazi áttörés 1997-ben következett be, a GMR-effektuson alapuló speciális anyag, az úgynevezett szendvics-szerkezetek megjelenésével. "Ehhez az anyagtechnológia olyan mérvű fejlődése kellett, hogy atomokat tudjunk manipulálni, atomi szinten tudjuk összerakni az anyagokat" - mondta. Bakonyi Imre tájékoztatása szerint e "szendvics" egyes fémrétegei nanométer (a méter ezermilliomod része) vastagságúak. "A nanométer öt atomréteget jelent. Öt atomréteg kobalt után öt atomréteg réz, majd megint kobalt, majd réz, harmincszor megismételve a kobalt-réz anyagpárt" - mondta. Hozzátette, hogy a már az összes merevlemez, amely számítógépben piacra kerül, ezen az elven alapul, ilyen szenzorral van felszerelve, a merevlemezek teljes piacán ilyen kiolvasókat alkalmaznak.

 

Bakonyi Imre ismertetése szerint a felfedezésnek szerepe volt a számítógépes eszközök miniatűrizálásában, az egyre kisebb laptopok és mobiltelefonok megjelenésében. Mint kifejtette, a GMR-effektust alkalmazzák az autóiparban is olyan szenzorok kifejlesztésére, amelyek balesetkor érzékelve a karosszéria benyomódását kioldják a légzsákot. Használatos fordulatszám mérésére, de arra is, hogy a gázpedál benyomódási mélységét elektromos jellé alakítsák. Ismertetése szerint a GMR-effektus áramkörök "szétcsatolására" is alkalmas. "Egyre több eszközünk van, amelyekben különböző elektronikus áramkörök vannak és azokat időnként szét kell választani, vagy a hálózattól kell izolálni" - mondta Bakonyi Imre, hozzátéve, hogy ennek a zavarok kiszűrésében van szerepe, illetve biztonságtechnikai jelentősége van. Tavaly John C. Mather és George F. Smoot személyében két amerikai tudósnak ítélték a fizikai Nobel-díjat a világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájukért. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár. Az orvosi és a fizikai Nobel-díj bejelentése után szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg - utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.

 

Forrás: hg.hu