A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának júliusi eredményei alapján a Fidesz szavazótábora két százalékponttal - statisztikai értelemben nem szignifikáns mértékben - növekedett, s jelenleg az összes megkérdezett 27 százalékát teszi ki, míg az MSZP támogatottsága egy százalékponttal csökkent, s jelenleg 13 százalékon áll - írták.
Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF egy százalékon áll, ami azt mutatja, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének - legalábbis egyelőre - az új vezetéssel sem sikerült elmozdulnia a holtpontról, illetve hogy az MDF korábbi, öt százalék körüli tábora erodálódni látszik - tették hozzá. 
A biztos szavazók körében az MSZP támogatottsága 15 százalék (ez egy százalékpontos csökkenést jelent a júniusi adatokhoz képest), a Fideszé 40 százalék (ami egy százalékpontos emelkedés júniushoz képest), az SZDSZ és az MDF támogatottsága pedig egyaránt 2-2 százalék. 
Mint írták, a politikai aktivitás változatlanságát jelzi, hogy a biztos szavazó pártválasztók aránya júniushoz hasonlóan 36 százalékon áll. A Fideszre a biztos szavazó pártválasztók mintegy kétharmada - 65 százaléknyian, az előző felméréshez képest két százalékponttal többen -, az MSZP-re pedig egynegyede - 25 százaléknyian, az előzőnél egy százalékponttal kevesebben - szavazna most vasárnap; az SZDSZ és az MDF is egyaránt 3-3 százalékos támogatottsággal rendelkezik. 
A felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka ítélte meg negatívan a kormány tevékenységét, és 56 százalék az ellenzékét. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya valamelyest növekedett az elmúlt hónapban és most 32 százalék, míg a csak a kormánnyal elégedetleneké nem változott, továbbra is 33 százalék. A csak az ellenzéket elmarasztalók aránya két százalékponttal csökkent, ez most 24 százalék. 
Az előző hónaphoz hasonlóan júliusban is - a nagyobb táborból adódóan - valamivel nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával a Fidesz szimpatizánsai (15 százaléknyian), mint az MSZP-szavazók (10 százaléknyian).
   

A megkérdezettek relatív többsége (47 százalék) a kormány leváltását, egyharmada pedig a kisebbségi kormány hatalmon maradását támogatja. 
A megkérdezettek választhattak öt opció közül, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás. Az öt lehetséges opció az MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel vagy nélküle, s ötödik opció egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése volt. 
A teljes mintán belül a legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opciót együttesen a kérdezettek 28 százalék (a júniushoz képest 1 százalékponttal több), az MSZP-nek kedvezőt pedig 21 százalék (a júniusihoz képest 4 százalékponttal kevesebb) választotta. A jelenlegi pártoktól független harmadik erő elfogadottsága valamelyest csökkent június óta, de így is a teljes lakosság 35 százaléka választaná ezt a forgatókönyvet.
A megkérdezettek 36 százaléka inkább Orbán Viktort, míg 26 százaléka Gyurcsány Ferencet tartja alkalmasabbnak miniszterelnöknek. Csaknem egyharmaduk a két politikus közül egyiket sem tartja alkalmasnak a poszt betöltésére.
A közvélemény-kutatók a kormányválság tavaszi kirobbanása óta minden hónapban vizsgálják a jelenlegi politikai helyzetből kivezető lehetséges utak megítélését. A lehetséges opciók közül továbbra is az előre hozott választások támogatottsága a legnagyobb, de nem éri el az 50 százalékot (44 százalék). A második leggyakrabban említett megoldás a jelenlegi helyzet fenntartása, azaz az MSZP kisebbségi kormányzása Gyurcsány Ferenc vezetésével (14 százalék), míg a harmadik legtöbb szavazatot a korábbi koalíció helyreállítása kapta (12 százalék). Ezek az értékek gyakorlatilag nem mutatnak változást június óta.
Továbbra is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy képes lesz-e a Magyar Szocialista Párt a 2010-es országgyűlési választásokig önállóan kormányozni, de immár stabilan azok vannak többségben, akik szerint a kisebbségi kormányzás hosszú távú fennmaradása a valószínűbb (így válaszolt 47 százalék), mint annak bukása  (40 százalék).
A Századvég-Forsense július 9-e és 16-a között végezte kérdőíves közvélemény-kutatását, 1.000 fős reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára legfeljebb 3,1 százalékpont.

Fotó: MTI