A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz.

Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügy­mi­nisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks. A szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel számolt be. A Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott.

Az újság csak az iratok titkosítási fokát ismertette, a tartamukat nem. A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi ál­lam esetében a titkosítás szem­pontjából 6 kategóriába sorolta.

A Magyarországgal foglalkozó 734 do­ku­men­tum közül 4 került az 1-es számú, az­az a leg­szigorúbb kategóriába, mely a „tit­kos, külföldiek elől elzáran­dó” elnevezést viselte. A Budapestről származó doku­men­tumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a „tit­kos” elnevezést viselte. A következő besorolás a „bizalmas, külföldiek elől elzáran­dó” minősí­tést kapta, ide 7 magyarországi doku­mentum került.

A csak „bizalmas” iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat „érdemelte ki”. További 148 irat kapta a „csak szolgálati használatra”, azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 irat a „nem minősített” besorolást kapta.

A gazdaságot veszi célba a WikiLeaks

A szenzációsnak minősített politikai leleplezések után a gazdaságot kívánja célba venni a WikiLeaks. Mindezt a portál ausztrál származású alapítója, Julian Assange közölte az amerikai Forbes magazinnak adott interjújában. Assange - aki ellen az amerikai kormányzat szinte bosszút esküdött - a nyilatkozatban utalt arra, hogy internetes portálja különböző pénzügyi intézetek belső - azaz bizalmas - dokumentumainak tízezreivel rendelkezik. A célkeresztben különböző amerikai nagybankok állnak, és a "hadjárat" a jövő év elején indul. Kijelentette: a gazdasági jellegű dokumentumok nyilvánosságra hozásával azt kívánják elérni, hogy az emberek valós betekintést nyerjenek a bankok magatartásába.

A Wikileaks korábban az afganisztáni, majd az iraki háborúval kapcsolatos amerikai dokumentumok, most pedig a szinte az egész világot érintő washingtoni külügyi iratok kiszivárogtatásával keltett szenzációt, illetve egyfajta nemzetközi diplomáciai botrányt.

 Nem sokkal korábban a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson azt közölte: a WikiLeaks folytatni kívánja a leleplező diplomáciai iratok közlését is.