A magyarországi cigányság súlyos társadalmi kirekesztési válságban szenved. Erről mi romák is sajnos tehetünk,mivel azok a vezetőink, akikre igaz, hogy a cigányság minimális szavazattal helyzetbe hozta őket és országos önkormányzati feladatot szánt nekünk az utóbbi húsz évben nem tudták elérni, hogy a magyarországi cigányság életkörülménye enyhüljön, időnként jobbá alakuljon. Ki kell mondanunk azt a tényt, hogy erkölcsi válságban szenved a cigány ügy. Mindannyian tudjuk, hogy miért van így, azért mert hagytuk mi romák így. Meddig lehet ezt még tűrnünk, tenni muszáj valamit, ezért az összefogás ideje most már nemcsak kérdés, hanem muszáj arról beszélnünk az utóbbi években mi történt a cigánysággal szemben érthetetlen és megmagyarázhatatlan események. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a cigányság megélhetési politikusai felhergelt társadalmi feszültségeket szítnak a társadalom egyes csoportjaival, nekünk félre kell állítani azokat a romákat, akiknek az ideje már réges rég lejárt, de a cigányság és a magyarság felhergelésével próbálnak politikai és gazdasági tőkét kovácsolni maguknak és klientúráiknak, akár a cigányság társadalmi kirekesztésének árán is. Mi kell hogy még történjen az országba, hogy mi romák mintegy 800 ezren össze tudjunk fogni és ne hagyjuk, hogy bárki össze tudjon minket uszítani magyarokat és cigányokat. Csak egy új hiteles roma ügy tud párbeszédet folytatni a társadalommal a valóságos problémákról és a kölcsönösen elfogadottságról. Ennek folyamatát el kell hogy kezdjük.

Ebben a hosszú munkában csak úgy tudunk minél nagyobb bizalmat kapni a többségi társadalomtól is hogyha a magyarországi cigányság értelmiségét, azaz középiskolás, főiskolás és egyetemet végzett fiatalait bevonjuk a cigányság új önszerveződési mozgalmába, egy új és tiszta elfogadottabb cigány közéletet kell hogy kialakítsunk mi 2010-ben. Nem hagyhatjuk mi romák tétlenül hogy mintegy harmincezer értelmiségi fiatal nem tud ma Magyarországon szerepet vállalni a magyar köztársaság alakulásában és életében, a társadalom 8%-a roma. Se a közszférában, sem  az államigazgatásban, de sem a médiában (ügyészségen, bíróságokon és az egészségügybe). Tegyük fel magunknak és a társadalomnak azt a kérdést,hogy miért nem kapunk lehetőséget? … Hogy lehet ma Magyarországon pozitív képet felmutatni a cigányságról, elfogadást kapni a társadalomtól,hogyha a roma társadalom nem tud és nem kap lehetőséget arra, hogy Magyarország mindennapos életében részt tudjon venni. Ezért a 2010-es országgyűlési választáson csak olyan politikai párttal szabad együttműködni a magyarországi cigányságnak (támogatnia), aki nem a hangzatos roma integrációról beszél, hanem konkrét cselekvést sürget a magyarországi cigányság életkörülményének változásában, helyet biztosít a roma társadalomnak, hogy a magyar köztársaságban méltó szerepet töltsön be és elfogadott megbecsült állampolgárai legyenek  a magyar köztársaságnak. A problémák súlyosak ezeken a területeken is, itt is új változási szempontokat kell bevezetni, pl:  (oktatás, munkahelyteremtés, egészségügy,lakhatás) és ezeknek a feltételeit a magyar köztársaság költségvetésében és erre külön cigány integrációs alapot kellene létrehozni.

Felháborító hogy a rendszerváltás óta a cigányság felzárkóztatására költött milliárdok ellenőrizhetetlenek voltak. A magyarországi cigányságot nem vonta bele a kormány a saját életük jobbításának folyamatába. Az EU-s integrációs pénzeket nem célirányosan úgy költötte a kormány a magyarországi cigányságra, akár a lakhatásnál és akár más területen is, hogy jobbá változott volna az egyre rosszabb körülményük.

A roma civil szervezetek választási szövetsége ennek a régi folyamatnak a megújulását szorgalmazza a következő javaslatokkal a 2010-es kormánynak:

1.)    átláthatóvá kell tenni a magyarországi cigányságra szánt magyar adózók közpénzét. Magyarországi és az európai unióból Magyarországra irányuló roma integrációs pénzeket, mégpedig úgy hogyha a 2010-es megalakuló új kormány egy önálló cigány integrációs minisztériumot hozhatna létre, ahol a cigányság összes problémáját egységesen tudja koordinálni (kezelni), Átláthatóvá tudja tenni a magyar köztársaság minden állampolgára számára, hogy a közpénzből milyen hatékonyan ( támogatok, programok,javaslatok) milyen eredményt és változást tud tenni a magyarországi cigányság folyamatában. Erre javasolnánk az új kormányzatnak, hogy a minisztérium élére egy roma származású minisztert, amely élvezi a roma társadalom és a magyarországi roma civil szervezetek bizalmát is.

1500 településen, falvakban , városokban, ahol a cigányság nagy létszámban megtalálható javasolnánk roma integrációs biztos kinevezését, amelynek feladata a településen lévő cigányság integrációjának elősegítése, programok, projektek kidolgozása, (az ott működő polgármesteri hivatal, kisebbségi önkormányzattal való együttműködése, ez a megbízott roma integrációs minisztérium főállású munkatársa kellene hogy legyen.)

Ezek a roma biztosok olyan roma értelmiségi embereknek kellene hogy legyenek, akik a falvakban, városokban ott élő roma közösséghez tartoznak és a közösséget ösztönzi a társadalmi beilleszkedés folyamatos tenni akarására és összefogására.

A magyarországi roma civil szervezetekkel a 2010-es roma ügyek változásában mindenképpen az újonnan megalakuló minisztérium kell hogy párbeszédet folytasson: Ezért roma civil szervezetek fórumát javasolnánk, amely havonta konkrét programokkal, javaslatokkal segíti a roma integrációs minisztérium munkáját. A magyarországi cigányság életében nagyon fontos szerepet kell hogy kapjon az  őszinte beszéd, érezni kell a többségi társadalomnak, hogy a cigányság tenni akar a cigányság elfogadottságának önzetes munkájában. Ezért a magyar médiának is nagyobb szerepet kell hogy vállaljon a roma jellegű szórakoztató és egyéb társadalmi és politikai műsorokban, ahol a roma értelmiség fel tudja zárkóztatni maga mellé, nemcsak a társadalom elfogadottságát, hanem ösztönzi abban a  roma társadalmat, annak a folyamatos tanulásnak és munkának az eredményességére, hogy kitartással és akarással Magyarországon bárki bármit el tud érni, függetlenül attól, hogy származása roma, vagy nem roma.

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az igazságszolgáltatás munkájában is részt kell venni a magyarországi cigányságnak,mivel nagy sok probléma van, a diszkrimináció és egyéb területén is meg kell hogy jelenjen a  magyarországi cigányság értelmisége, ügyészségeken, megye és városokban bírói ülnököknek az Országos Igazságügyi Tanács (OIT),(Igazságügyi Minisztériumba és természetesen a Rendvédelmi Szervezeteknél (rendőrség , katonaság)

Olyan programokat kell kialakítani, ahol a roma értelmiség ( jogászai, szakemberei segíteni tudnak és részt tudnak venni a Magyar Köztársaság független bírósági ítélkezési munka folyamatában.(akár végzettségük alapján bíróként is. Ennek a támogatási folyamatát programokkal, pályázatokkal ösztönözni kell a roma fiatalokat értelmiséget hogy ezt a pályát is érdemes betölteni minél több romának is.)

Magyar Köztársaság parlamentjében a roma civil szervezetek és pártok választási szövetsége a roma civil szervezetek új programjának megvalósítására egy öt fős roma parlamenti képviselő csoportot javasol a 2010-es parlamenti választáson. Olyan párt listáján, akik tényleg tenni akarnak és lehetőséget biztosítanak a magyarországi cigányság új cigány arculatú politikájának, mintegy 800 ezer választópolgár bizalmának képviseletét kell hogy élvezze és az általuk delegált cigányság felzárkóztatásáért hűséget és esküt vállal a cigány nép nagynyilvánossága előtt.

Ők lennének 2010 igazi cigányok által támogatott hiteles roma képviselők. Ennek a megszervezése a következőkből állna. Jelölt csak az lehet, aki felkerülne egy listára, erre 150 ember fér. Ezekből a jelöltekből (akik roma elfogadott értelmiséginek kell hogy legyen, roma civil szervezetekből, roma művészekből, roma társadalom összes becsült vajdáiból, és nagy kolóniájú családokból szavaznának.

A listára leadott legtöbb szavazatot kapó öt jelöltet delegálnák a roma programok megvalósításának 4 éves parlamenti időszakára, (a listán szereplő jelöltek végzettségük és rátermettségük alapján kell hogy alkalmasak legyenek arra, hogy a falvakban és a településen lévő romák delegálhassák és felkerüljön a 150 fős jelölő listára. A listán jelölést minimum 100 szavazattal, amit a településen lévő roma embereknek kell hogy leadjon rá egy jelölő íven. Mind a 3200 településen, ahol romák megtalálhatók 2010. márciusig eljuttatnánk a jelölőívet az ott élő romáknak és roma értelmiségieknek.