A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) vezetői is aláírták 2006 decemberében a középtávú, 2007-2010 szóló bérmegállapodást, amely tartalmazza azt is, hogy annak megváltoztatására egyik szakszervezet sem kezdeményez munkabeszüntetést – magyarázta Zsoldos Marianna.

 

Ugyanakkor egy másik kereset is a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt van. Ebben a MÁV azt kéri, hogy állapítsa meg a bíróság a sztrájkjoggal való visszaélést, mert a VDSZSZ vitatja azt, hogy a munkahelyre és az iskolába történő utaztatás közszolgálat lenne. Az igazgató asszony utalt arra, hogy a MÁV és a szakszervezetek közötti hároméves megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának középértékét, jelenleg 6,25 százalékos keresetnövekedést határoz meg alsó limitként, a vasúttársaság pedig 6,9 százalékot ajánlott meg.

 

A MÁV Startnál ugyan nincs bérmegállapodás, de a cég egyoldalúan a személyszállítási üzletágban is végrehajtotta a 6,9 százalékos béremelést. A szakszervezeti megállapodás hiányában a munkaidő azonban heti 38 óra helyett 37 óra maradt, így ennek hatása a bérben is érvényesül – magyarázta Zsoldos Marianna. Magyarországon heti 40 óra a hivatalos munkaidő. A VDSZSZ-szel folytatott tárgyalásokról szólva az igazgató asszony kifejezte értetlenségét, amiért a szakszervezeti vezetők nem látják be: sem jogi, sem gazdasági lehetőség nincs arra, hogy a MÁV Cargo privatizációs bevételéből a dolgozók részesüljenek.

 

Ez méltánytalan lenne minden adófizetővel szemben – tette hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyhivatali engedélyekig a tranzakció még nem is zártható le. A VDSZSZ vezetői olyan bevételből követelnek részesedést, ami még meg sem érkezett a kasszába. A VDSZSZ vezetői nem értik meg azt sem, hogy a vasúttársaság a jövőjét élné fel a követelések teljesítésével – mutatott rá Zsoldos Marianna. Hozzátette: a sztrájk eddig a becslések szerint napi 600 millió forint veszteséget okozott.