Ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére: árfolyamgátat vezetnek be, megszűnik az árverezési moratórium, létrejön a nemzeti eszközkezelő, visszaállítják a devizaalapú lakáshitelezést, és bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást. - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten. Három pontban nincs megegyezés, ezekről a felek tovább konzultálnak.

Az árfolyamgát azt jelenti, hogy a deviza alapú lakáshitelek törlesztő részleteit 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét 200 forinttal. A CHF hitelek esetében egy átlagos hiteladós havonta 15 ezer forinttal fizet majd kevesebbet. Mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel. A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint jelzáloghitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a Buborral megegyező kamattal (mostani mértéke 6,1 százalék). Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, ennek díja várhatóan 1,5 százalék lesz. A törlesztőrészletek 2015 után sem szabadulhatnak el, legfeljebb 15 százalékkal emelkedhetnek, amit a futamidő hosszabbításával érnek el.

Július 1-jétől megszűnik az árverezési moratórium, de a bankok csak fokozatosan értékesíthetik a tulajdonukba került lakásokat: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezhetik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.

Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET). Az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat: egyrészt zöldmezős állami beruházásként elindít egy új házépítési programot - az új ingatlanokban az erre szoruló családokat helyezik el -, másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, a korábbi tulajdonos pedig bérlőként az ingatlanban maradhat. A családi fedél programba szeretnék bevonni az önkormányzatok tulajdonában álló üres lakásokat is.

A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át a lakásokat a bankoktól. A nemzetgazdasági tárca azzal számol, hogy 2012-ben néhány ezer lakás kerülhet az eszközkezelő tulajdonába.

Bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást: az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett, amit legfeljebb öt évre adnak, s mértéke a legkedvezőbb esetben évi 3,5 százalék lehet.

Visszaállítják továbbá a devizaalapú lakáshitelezést, de csak azok élhetnek ezzel, akiknek a jövedelmük abban a devizanemben van, amiben a lakáshitelt fel kívánják venni, és a minimálbér legalább 15-szörösét keresik.

Az akciótervről törvény születik majd, ezzel azonban megvárják, hogy a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkezzenek a válaszok.

A megállapodás Matolcsy György és Patai Mihály szerint is több százezer lakáshiteles helyzetét javíthatja. A konzultációk mindkét oldal szerint folytatódnak. A bankszövetség elnöke ugyanakkor megjegyezte, hogy a probléma nagy része, körülbelül 80 százaléka a megállapodás után is megmarad, 20 százalékát pedig későbbi időpontra tolják el, amikor reményeik szerint mind az ország, mind az állampolgárok jobb helyzetben lesznek.

A lelkesedés hiányát magyarázhatja, hogy bankok magasabb árfolyamot szerettek volna rögzíteni a törlesztőrészletek számításához, a svájci franknál például 190 forintot, a 180 forint ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter 160 forintos tárgyalási alapjánál kétségtelenül kedvezőbb. A 190 forint  mellett szólt, hogy gyenge forint esetén kisebb adósságot halmoztak volna fel a hiteladósok, így a bankok kockázata is kisebb lenne, ami azért is fontos, mert az állam csak 2015. január 1-jéig nyújt garanciát a gyűjtőszámlákon felhalmozott összegekre, pont addig, amikor megkezdődik a különbözet törlesztése.

Az árverési limitet a bankok jóval magasabban - már kezdettől negyedévente 5 százalékban - határozták volna meg, hogy érdemben tisztulhasson a portfóliójuk.

A kormány további három pontról - a bankadó 2013-2014 utáni mértékéről, az "elsétálási jogról" és a hitelezés ösztönzéséről - is tárgyalt a bankokkal, de azokban nem jött létre megegyezés.

A kormány a tárgyalások finisében állt elő azzal a javaslattal, hogy a bankok vállalják, hogy még 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnek, erre azonban önként nem voltak hajlandóak.

A hitelezést a korábbi elképzelések szerint azzal ösztönözték volna, hogy a bankok a lakás- illetve kkv hitelnövekmény 2010. december 31-i értékhez mért növekményének meghatározott részét leírhatták volna a bankadóból, illetve a bankadó alapjából. Végül, mivel a bankadó fizetését nem vállalták önként a bankok, a kormány kivette a mostani csomagból a bankadó leírhatóságát is.

Az "elsétálási jog", vagyis a szabad elvonulás joga azt jelenti, hogy ha a pénzintézet, illetve a követelés tulajdonosa kényszerintézkedéssel értékesíti az ingatlant, és a befolyó összeg alacsonyabb, mint a követelése, a különbözetet köteles elengedni. Az MTI információi szerint ezt a bankok erősen ellenezték, egyebek mellett, mert kijátszható lett volna.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint az otthonvédelmi akciótervvel csak átmeneti segítséget nyújt a kormány azoknak, akik még képesek törleszteni.