A napirend előtti felszólalásokat követően először a két a katonai titkosszolgálat egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitája következik, majd a Ház megtárgyalja az új polgárőrségi törvény tervezetét. Eszerint a polgárőrségek akkor kezdhetik meg működésüket, ha az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötöttek, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek. A kormány javaslata alapján a polgárőrök a jövőben országosan egységes formaruhát viselnének.

Ezután a képviselők megvitatják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztéshez és a mozgóképtörvényhez érkezett módosító javaslatokat, valamint azokat a képviselői indítványokat is, amelyek a bírósági és az ügyészségi törvények kormány által javasolt szövegén változtatnának. A kormány tervei szerint elválik egymástól a Kúria (mai nevén Legfelsőbb Bíróság) és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

Az ügyészségi törvény tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein, kiemelt ügyekben pedig eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat. Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.