Jól látszik, az unió tartózkodik attól, hogy intézményesen elköteleződjön bármelyik fél mellett. Az EBESZ főbiztosának ajánlásai számos vitatott kérdésre nem adnak megoldást, eltérő az értelmezésük a két oldalon, és szlovák részről megkérdőjelezhető az ajánlások elfogadásának komolysága - írta az intézet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzésében. A biztos véleményét gyakorlatilag mindkét fél saját sikerének tartja és teljesen másként is értelmezi - mutatnak rá.  A konfliktus kiéleződését elsősorban a szlovák belpolitikai helyzet sajátosságaival magyarázzák az elemzés készítői, akik szerint az ellentétek kezelése elsősorban a kétoldalú tárgyalásokon múlik. Megállapítják ugyanakkor, hogy a belpolitikai tendenciák mindkét országban inkább a konfliktus éleződése irányában hatnak. Az intézet arra számít, hogy a 2010-es választási kampánynak mindkét országban kiemelt témája lesz a konfliktus, és mindkét oldalon egyfajta verseny indul a hatékonyabb nemzeti érdekérvényesítő pozícióért, Magyarországon a Fidesz és a Jobbik, Szlovákiában Fico, Meciar és Slota között.  Magyarországon a konfliktus a Jobbik aktivitásának fokozódását eredményezheti. Ha a helyzet tovább mérgesedik a szélsőséges erők miatt, akkor erőszakos atrocitások is történhetnek például a magyarlakta szlovák területeken. A konfliktus elmérgesedése és a diplomáciai kapcsolatok romlása várhatóan jelentősen kihat a két ország kereskedelmi és turisztikai kapcsolataira is - írták. A két állam közötti konfliktus rámutatott, hogy Magyarország az elmúlt időszakban nem csak gazdasági vagy belpolitikai szempontból volt válságban, de diplomáciai érdekérvényesítő képessége is súlyos csorbát szenvedett - olvasható az elemzésben. Ezt alátámasztandó kifejtik: a nemzetközi sajtóban évek óta leginkább a szélsőjobboldal megerősödéséről, utcai összecsapásokról, egyenruhás gárdák megalakulásáról és romák elleni merényletekről lehet olvasni. Ezzel szemben Szlovákia az évtized végére a régió egyik mintaországává vált, mely fontos strukturális reformokat vezetett be.

Az intézet szerint a szlovák diplomácia eddig sikeresebb és aktívabb volt saját álláspontjának nyugati elfogadtatásában, mint a magyar. Ebben jelentős szerepet játszott az is, hogy a szlovák diplomácia hatékonyabban kezelte a nemzetközi médiát. Megállapítják azt is, hogy Fico sokszor ügyesen provokálta a magyar felet: saját interpretációjában sohasem támadólag lép fel a nemzetközi színtéren, lépéseit mindig a magyar agresszióra való reakcióként állítja be. Így volt ez a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történt atrocitások vagy Sólyom László látogatása után, ahogy a nyelvtörvény is csak a "magyar sovinizmus" elleni védekező lépés. Az elemzés kitér arra is, hogy a nyugati országok hagyományosan kevéssé toleránsak Magyarország határon túli magyarok megvédésére irányuló politikai lépései iránt, és könnyen elfogadják azt az érvelést, mely az alapvető nemzetiségi jogok védelmét egybemossa a revizionista-irredenta törekvésekkel. Az intézet szerint erre utal az EBESZ főbiztosának megfogalmazása is, mely szerint a határon átnyúló etnikai együttműködés az irredentizmus gyanúját is keltheti.