Ruttner György,a  Mal jogi képviselője a Klubrádióban elmondta: mind az összeg nagyságát, mind a megállapítás jogi indoklását vitatják. A regionális környezetvédelmi felügyelőség a kiömlött vörösiszap mennyiségével indokolta a bírság nagyságát és azzal, hogy ilyen kiterjedésű környezeti katasztrófa még nem történt Magyarországon. Több mint 1,8 millió tonnányi veszélyes hulladék kikerülésére alapozták a büntetési tételt, miközben a vörösiszap-katasztrófa következtében „csak” 300-350 ezer tonnányi vörösiszap került ki a tározóból. Azaz a határozatban ennek a 6-7 szerese szerepel, ami teljességgel megalapozatlan – hangsúlyozta Ruttner György, aki elmondta, még a jogalap és az összegszerűség kérdésében sincs döntés egyetlen bíróság esetében sem. Ez ellen természetesen fellebbezést nyújtanak be. Amennyiben a határozat nem módosul, a Mal Zrt. bírósághoz fordul.

A határozat végrehajtása azt jelenté az ügyvéd szerint, hogy a térség, amely elszenvedte az ökológiai katasztrófát, egyben egy gazdasági katasztrófát is elszenvedne. Közvetlenül a Mal Zrt.-nél 1500-an, a beszállító cégeknél (hőerőművek, bánya, elektromos művek) pedig mintegy 6 ezer ember veszítené el a munkáját. Ajkán például megszűnne a hőszolgáltatás.

Burkolt államosításnak is lehetne nevezni a 135 milliárdos büntetési tételt – véli Ruttner. "Ebből a tételből ugyanis meg lehetne oldani a devizahitelesek gondját. Bármely társadalmi problémát nem egyetlen cég bírságolásával kell megoldani. Ekkora összeget egyetlen magyar cég, még az OTP és a Mol sem tudna kifizetni" - tette hozzá.

"Ráadásul ezt a büntetési tételt az a Környezetvédelmi Felügyelőség szabta ki, amely a katasztrófa előtt mindent rendben talált, sőt évekkel ezelőtt a tározó létesülésekor ugyanez a hatóság írta elő azoknak a résfalaknak a megépítését, amelyek előidézhették a talajtörést. Ennek fényében különösen furcsa ekkora bírság kiszabása. Jelen pillanatban sincs pontos kép arról, hogy mi okozta a katasztrófát. Az elsődleges szakértői vélemény szerint talajtörés okozta, ami egy geodéziai folyamat, erről nem tehet a Mal Zrt., az hogy alkalmatlan talajra épült a gyár - azt még a rendszerváltás előtt - állami szervek engedélyezték" - hangsúlyozta Ruttner György a Mal Zrt. jogi képviselője.