Bár számos kezdeményező hangsúlyozta, hogy terveik készítésében nem volt romaellenes motiváció, Kállai szerint felvetődik a közvetett diszkrimináció gyanúja. „Az előterjesztések ugyan direkt módon nem utalnak arra, hogy a felvetett jelenség a cigánysággal lenne összefüggésben, azonban a hosszú távú társadalmi folyamatok szempontjából veszélyesnek tartom a sorok között megbúvó szalonrasszizmust” – fogalmazott az ombudsman. Hozzátette: a romló gazdasági helyzetekben szokásos bűnbakképzés folyik egyes polgármesterek, helyi lakosok és politikusok körében.
Az ombudsman szerint ugyanakkor tény, hogy van a problémakörnek kisebbségi vonatkozása, hiszen a munkaképes korú romák körében öt emberből négynek nincsen munkája. Mivel az érintett térségben „igen magas a lakosságon belül a romák aránya, és körükben a halmozott hátrányok között élő munkanélküli személyek száma, előre vetíthető, hogy a segélyek megvonása lényegesen nagyobb arányban érintené a roma lakosokat a nem roma lakosoknál, és ez aggályos lehet, amennyiben sérti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségi törvény által adott jogokat”.

A Heves megyei Ivád polgármestere szerint éppen azok burkoltan romaellenesek, akik akadályozzák a segélyért közmunka rendszer bevezetését. Az önkormányzati rendelet célja nem az, hogy "kiszúrjanak" azokkal, akik nem akarnak dolgozni és a szociális segélyre rendezkedtek be, hanem az, hogy visszavezessék a munka világába a dolgozni akaró többséget - közölte az önkormányzati vezető. A 400 lakosú Ivád község képviselői május 26-án döntöttek arról, hogy közérdekű munkavégzéshez kötik a szociális segély folyósítását. A helyi szociális rendelet módosítása szerint a jövőben a folyósítás feltétele az is, hogy a segélyezett járassa iskolába iskolás korú gyermekét. A rendelet szerint a község képzettségüknek megfelelő munkát ad a segélyezetteknek és egy nyolcórás munkanapot 5 ezer forinttal számolnak be. Ivády Gábor elmondta, hogy a rendelet megalkotásánál nem vizsgálták, hogy a segélyezettek között mennyi a cigányok aránya. Az intézkedés a romáknak is segítséget jelent, hiszen származástól függetlenül a segélyezettek 90 százaléka dolgozni szeretne. Ebben segít nekik az önkormányzat. A polgármester Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azon kijelentéseire reagált, miszerint az önkormányzati intézkedések nyomán felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle - idézte fel a polgármester. Kadlott Csaba, Ivád jegyzője azt mondta: egyetért a kisebbségi ombudsmannal és a törvényeknek megfelelően fog eljárni. Hozzátette, nem tehet olyat, ami törvényellenes, márpedig ez a rendelet ellentétes a hatályos törvényekkel. A jegyző hangsúlyozta: nem ért egyet a rendelettel, jogköre azonban csak arra terjed ki, hogy jelezte a törvénysértést az önkormányzatnál. -Én nem fogom végrehajtani ezt a rendeletet, hanem a törvényeknek megfelelően fogok eljárni - fűzte hozzá.