A jegybank elemző és javaslattevő szerepének megerősítése mellett olyan pénzügyi szabályozó csomagra van szükség, amely a felépült pénzügyi kockázatokat, így a  devizaállományhoz kötődőket mérsékelné. Ebben lehet szerepe a devizahitelek szigorításának - jelentette ki az MNB elnöke. A forintkamat csökkentésének egyik  közvetett gátja, hogy a GDP 34 százalékát teszi ki a lakossági devizaadósság állománya - magyarázta Simor András. Ma már a háztatások törlesztő részletei a jövedelmek 13 százalékára rúgnak, miközben az euózónában ez az arány 2006-ban 10,5 százalék volt, ráadásul feltehetően magasabb jövedelemből fordítanak kevesebbet törlesztésre. Az elnök megismételte a jegybank javaslatát: 250 ezer forint alatti jövedelemnél forinthitelek esetében a törlesztő részlet maximum 30 százalékot érhet el, euróhitel esetében 23 százalékot, más devizahitelnél 15 százalékot. Magasabb jövedelemnél, 500 ezer forint alatt, forinthitelnél a törlesztő részlet maximum 50 százalékot érhet el, euróhitelnél 31 százalékot, más devizahitelnél 20 százalékot.  A szükséges  ingatlanfedezet forinthiteleknél 70 százalék, euróhiteleknél 54, más devizánál 34 százalékos mértékben számítható fel - tette hozzá.

"A bankrendszer nem csavargyár,... ha a bankokkal baj, van, akkor azzal az államnak dolga van, a bankokat az államnak meg kell mentenie" - jelentette ki az MNB elnöke,  hozzátéve, hogy ez a világon mindenütt így van. Az sem véletlen, hogy az IMF, az általa nyújtott hitelből két milliárd eurót félretetetett a magyar bankrendszer esetleges problémáinak kezelésére - magyarázta Simor András. Az euró övezethez a lehetőségek szerint minél gyorsabban kellene csatlakozni, mert az euró előnyei nagyobbak, mint a hátrányai - jelentette ki a jegybank elnöke, aki úgy látja, hogy az euró előszobájához, az ERM-2-rendszerhez való csatlakozásról a választások előtt nincs értelme beszélni.