– Mi győztünk, más nem számít – nyilatkozta kórházi ágyán fekve Nagy Richárd, akit a Molnár utcában egy ötvennel haladó autó gyűrt maga alá. A fiú lába eltörött, a helyszínről a mentők szállították el. A srác adrenalin-szintje olyan magas volt, hogy fel sem fogta a balesetet, fájdalomérzete szinte kikapcsolt, a baleset után semmit sem érzett, csak egy valami számított, hogy csapatát győzelemre vigye. Orvosai szerint arra kérdésre, hogy mi értelme az őrült hajszának utcákon át, persze nem tudott válaszolni. Ám büszkén jelentette ki, hogy egyre több tagot számlálnak, és ez őket igazolja.
– A fiatalok össze tudnak fogni egy cél érdekében. Az, hogy egymás ellen küzdünk, izgalmas szórakozás. S a „harcnak” nincs vége, a neten már szervezik a következő találkozót.