A tárca épülete tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt kifejtette: a Fidesz szerint rendkívül gyanús mind a két ügy, ugyanis számos törvénytelenség sejlik fel. Közölte: a legfőbb ügyésztől arra várnak választ, kezdeményezi-e az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) a célvizsgálatot a moszkvai ingatlan esetében, illetve a büntetőfeljelentés megtételét. A bizottsági elnök az ügyek hátterének ismertetésekor kifejtette: a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítése 2005-re nyúlik vissza, amikor a moszkvai nagykövet "megfelelő felhatalmazás hiányában" mintegy 3,5 milliárd forint értékben a kereskedelmi irodát értékesítette egy luxemburgi bejegyzésű offshore cégnek. Állami felhatalmazás azonban csak utólagosan, 2006-ban született kormányhatározat formájában az ingatlan értékesítésére. Mint folytatta, 2008-ban döntött úgy a kormányzat, hogy - a formai kívánalmak teljesítése érdekében - kiírják a pályázatot. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a pályázatot is megnyerő luxemburgi cég már a 2008. novemberi eredményhirdetés előtt több mint fél évvel átutalta az ingatlan vételárát, 3,5 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank számlájára. Németh Zsolt közlése szerint az irodát más vállalatok is meg akarták vásárolni, ám "állítólag" az orosz hatóságok arra hivatkoztak, hogy ezek a cégek nemzetbiztonsági szempontból nem megfelelőek. Rámutatott ugyanakkor, hogy Moszkvának csak egyetértési joga lett volna a vevő személyével kapcsolatban. Kérdésre közölte: a moszkvai piaci körülmények többszörösét indokolták volna a vételárnak. A New York-i magyar külképviselettel összefüggésben kifejtette: Magyarország az elmúlt években felhalmozott mintegy 120 millió dollárnyi adósságot. Ennek jogosságát a magyar politika ciklusokon átívelően vitatta, de 2008 elején a kormány megváltoztatta ezzel kapcsolatos álláspontját. "Értetlenül állok az előtt, (...) miért ismertük el, hogy adott esetben jogos lehet New York állam adókövetelése a magyar állammal szemben" - fogalmazott, hozzátéve, hogy feltűnt egy "no name" cég, amely ajánlatot tett arra, hogy 50 százalékos sikerdíj - körülbelül 40 millió dollár - ellenében hajlandó a New York-i államnál eljárni, hogy csökkentse Magyarország adósságát.

 Ennek a cégnek sikerült eredményt elérnie, néhány napon belül azonban az amerikai külügyminisztérium elengedte a diplomáciai ingatlanok adósságát, vagyis "meglehetősen furcsa ügyletről van szó" - mondta Németh Zsolt, aki emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának döntése után hiába mondta fel a magyar állam a szerződést a titokzatos céggel, ők teljesítettek, és ezért be is perelték a magyar államot. A New York Post július 13-án számolt be arról, hogy az amerikai külügyminisztérium elengedte a New York-i - közöttük a magyar - külképviseletek vitatott adótartozását. Az amerikai lap akkori beszámolója szerint a magyar kormány a június 23-i döntés előtt tett ígéretet az 52. utcában álló, a főkonzulátusnak, az ENSZ-képviseletnek és diplomatalakásoknak helyt adó épületre kivetett adó kifizetésére.