A zárt ülést követően Havril András vezérezredes, vezérkari főnök újságíróknak elmondta: a június 10-én történt első tragédia után bizottságot jelölt ki, amely új rendszabályokat léptetett életbe, illetve létrehoztak egy analizáló csoportot, amely a jövőre vonatkozó előkészületekkel és a fejlesztésekkel dolgozik. A július 12-én bekövetkezett második robbantásos eset után speciális csoportot hívtak életre.
A vezérkari főnök megjegyezte: a bagláni újjáépítési csoport (PRT) eddig megfelelő biztonság mellett és eredményesen hajtotta végre feladatát, az elmúlt időszakban viszont a délen folyó intenzívebb műveletek miatt az északi tartományban is felerősödött a terrorista tevékenység.
Havril András felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar tűzszerészek eredményes tevékenysége miatt fokozottabban irányult rájuk a terroristák figyelme.
A Kovács Gyula posztumusz hadnagy életét követelő, június 10-én bekövetkezett merényletről azt mondta, a magyar tűzszerész úgy ítélte meg a helyzetet, hogy amerikai támogatással, amerikai zavaró berendezések alkalmazásával képes megsemmisíteni a robbanószerkezetet. Menet közben derült ki, hogy a robbanószerkezetet robot segítségével sem tudja kiemelni a földből, ezért védőfelszerelésben próbálta eltávolítani azt. A terroristák, akik körültekintően megszervezve, több embert alkalmazva készítették elő a merényletet, eközben robbantották fel a pokolgépet.
  

Az újabb magyar tűzszerész életét követelő, július 12-iki második esetben a helyi rendőrség által felfedezett robbanószerkezethez hívták ki a tűzszerészeket. Nemes Krisztián posztumusz őrnagy az első támadás körülményeit ismerve kezdte meg a bomba megsemmisítését. A katonatiszt azért nem viselt védőfelszerelést, mert a támadás időpontjában még csak a robbanószerkezet helyét akarta megállapítani.
Ez a pokolgép ismeretlen körülmények között robbant fel, de a kivizsgálás szerint nem távirányítással, hanem "egyszerű, primitív szerkezettel" robbantották fel a csapdaként lehelyezett szerkezetet.
Havril András a jövőre nézve változásként említette, hogy míg eddig a tűzszerészek biztosították a PRT kötelékében dolgozó katonákat, ezentúl nekik kell sokkal nagyobb mértékben figyelniük a tűzszerészekre.
A vezérkari főnök elmondta, hogy a Magyar Honvédség 2015-ig tartó missziós stratégiáján, így az afganisztáni stratégián sem változtatnak. A tűzszerészeket nem vonják ki a rendszerből, de korlátozzák a tevékenységüket. A vezérezredes úgy összegezte mondanivalóját, hogy a magyar műszaki katonák felkészültsége kiváló.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, a bizottság ülésén minden párt támogatta, hogy Magyarország továbbra is vegyen részt az afganisztáni újjáépítési misszióban és nagy az eltökéltség, az elszántság a vállalt békemisszió folytatására.
A tárcavezető azt mondta, Magyarország azért vesz részt az afganisztáni műveletekben, hogy "ne legyen terrorizmus és ne legyen kábítószer". Egyúttal emlékeztetett a New York-ban, Madridban és Londonban elkövetett merényletekre is.
Szekeres Imre magyar nemzeti érdeknek nevezte, hogy Afganisztánban fennmaradjon a stabilitás és Magyarország továbbra is sikeresen lássa el vállalt feladatát. 
 A bizottsági ülést követően kiosztott háttéranyagban egyebek mellett az áll: Szekeres Imre azt javasolja a kormánynak, hogy a jövő évi honvédelmi költségvetésben hozzon létre egy 500 millió forintos miniszteri tartalékkeretet arra az esetre, ha az afganisztáni biztonsági helyzet azonnali beszerzéseket tenne szükségessé.