Horváth Ágnes és Hiller István ezekről kedden beszélt az Országgyűlésben, a népszavazáson hozott döntések végrehajtását célzó kormányzati és fideszes törvényjavaslat együttes általános és részletes vitáján. A Fidesz világos és egyértelmű megoldást javasol a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése miatt kieső bevételek pótlására, a kérdés csak az, akarja-e a kormány kezelni a referendum után kialakult helyzetet - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke.

 

Horváth Ágnes kiemelte, hogy az orvosszakmával arról egyeztetetne, hogyan és mikortól töröljék el a házi gyermekorvosok, a gyermekszakrendelők, a gyermekkórházak kompenzációját. Egy másik párbeszéd keretében meg kell vitatni, mi legyen azokkal, akiknek a vizitdíj kapcsán szociális kompenzációban részesültek. Mint mondta, ez nagyjából kétmillió embert érint.

 

 

Emlékeztetett arra, hogy a 2007. február 14-i állapotot tervezik visszaállítani, de a nyugdíjszerű ellátásnál nem veszik vissza a kompenzációt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkanélküli ellátásban részesülőknél nem biztos, hogy indokolt meghagyni a kompenzációt. Az egészségügyi miniszter szintén szakmai párbeszédet kezdeményez arról, hogy a társadalombiztosítás keretei között miként tudják enyhíteni a károkat.

 

A tárcavezető úgy látja, nem lesz könnyű dolguk, mert meg kell találni a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésnek következtében felszabadult 40 milliárd forint kiesésének enyhítésének, majd ezt követően a 20 milliárd forintnyi plusz bevételnél legalább egy minimális kármentést próbálnak elérni.

 

 

Horváth Ágnes közölte, hogy a népszavazás nagyon nehéz helyzetet teremtett az egészségügyben, amiért nem a szavazók, hanem a voksolást kezdeményező pártok a felelősek. Mint mondta, kétszeresen is, egyrészt mert „olyan népszavazást kezdeményeztek, amelyet csak megnyerni lehet, másrészt nem mondták meg, milyen módon pótolnák az egészségügyből kieső bevételt”.

 

Cserbenhagyásos gázolásnak nevezte, hogy a Fidesznek nincs javaslata a kialakult problémák megoldására. Az ellenzéki pártok elhangzott javaslata szerinte ugyanis nem más, mint a háziorvosok megalázása.

 

A képzési hozzájárulás a színvonalemelés célját szolgálta volna

 

A miniszter elmondta, hogy azok a mesterképzésben résztvevő hallgatók, akik eddig fizették a képzési hozzájárulást, a törvény hatályba lépését követő harminc napon belül vissza fogják kapni az összeget, és a jövőben a mesterképzésben sem kell a hozzájárulást fizetni. A képzési hozzájárulás a színvonalemelés célját szolgálta volna - mondta a politikus. Hiller István ugyanakkor leszögezte, hogy nem akar és nem tud a felsőoktatás minőségéből engedni.

 

Az oktatási és kulturális miniszter arról is beszélt, hogy ma Magyarországon közel 400 ezer egyetemista és főiskolás van. A hallgatói létszám növelésére szükség volt, de ugyanígy szükséges a színvonal emelése - hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban úgy vélte, a képzési hozzájárulás megszűnése nem gátolja a színvonal növelését, de lassítja.

A felsőoktatás támogatása 2010-re 241 milliárd forintra emelkedik

Expozéjában az oktatási tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatási törvény rögzíti az egyetemek és főiskolák állami támogatásának növelését. Így a felsőoktatás támogatása 2010-re 241 milliárd forintra emelkedik, és már idén is meghaladja a 220 milliárd forintot.

 

„Minden állami felsőoktatási intézmény rektorával hároméves szerződést írtam alá, ami kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi az intézmények költségvetését” - emelte ki Hiller István, megjegyezve: Magyarországon nem volt még ilyen megállapodás-sorozat.

 

 

A Fidesz törvényjavaslatának egyik készítője azt mondta, pártja a 2008-as költségvetésben 15,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol, elsősorban olyan kiadásokból, amelyeket már tavaly is indokolatlannak tartott, például a Miniszterelnöki Hivatal forrásaiból, míg 2009-től a játékadóból befolyó mintegy 41 milliárd forintot fordítanák oktatási és egészségügyi fejlesztésekre.

 

Varga Mihály kérdésesnek nevezte, hogy a kormány meg akarja-e oldani a népszavazás után kialakult helyzetet, „amit saját maga idézett elő”. Sajnos úgy tűnik, a kormány nem akarja kezelni a helyzetet, bár a Fidesz mindent megtesz, hogy meggyőzze a kormányoldalt arról: van életképes megoldás.

 

 „Számítunk a kormánypárti képviselők segítségére, hiszen közös érdekünk, hogy az emberek világosan kifejezett akarata után előállt helyzetet kezelni és megoldani tudjuk” - mondta. Szerinte a kormányoldalt most sértődöttség, dac és elutasítás jellemzi, meg akarják büntetni embereket a népszavazás után.

 

A volt pénzügyminiszter a játékadó Fidesz által javasolt átcsoportosítása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen „felpántlikázott” bevételekre van magyar és nemzetközi példa is, ilyenek a magyar útalapba befolyó összegek, de például Angliában a szerencsejátékból befolyó pénz egy része az ottani nemzeti örökségalapot gazdagítja.

 

Varga Mihály hozzátette, hogy más források is „felbukkannak”, hiszen Horváth Ágnes egy kereskedelmi rádióban azt nyilatkozta, hogy több pénzt akarnak költeni az egészségbiztosítási törvény kommunikációjára, valamint „az is kiderült a népszavazás előtt négy nappal, hogy az új tulajdonosi program kapcsán 1,6 milliárd forintot akarnak elkölteni, a költségvetés tartalékból történő átcsoportosítással”.

 

Expozéjában a fideszes képviselő azt mondta, a gazdasági növekedés is sok mindent megoldana, azonban jelenleg Magyarország a ebben a tekintetben utolsó a 27 uniós ország közül.