Pénzügyminisztérium, Nemzetbiztonsági Hivatal, Köztársasági Elnöki Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Közbeszerzések Tanácsa, ők néhányak azon közpénzből működő intézmények közül, amelyeket egyáltalán nem érdekli, hogy törvény mondja ki: adatokat kell szolgáltatniuk az úgynevezett közadatkereső rendszer számára. Sőt, még az erre kötelező, elektronikus információszabadságról szóló törvényt megalkotó Országgyűlés hivatala sem tartja be a rendelkezést, és nem segíti a közadatkereső működtetését.

A 2005-ös törvény szerint az intézményeknek két kötelezettsége van: a közérdekű adatokat közzé kell tenniük saját honlapjaikon, valamint erről be is kell számolniuk a közadatkeresőnek, hogy azon keresztül is elérhetőek, kereshetőek legyenek az információk. Így a keresőben egy helyen összegyűjtve elérhetőek lennének például a közintézmények szervezeti adatai - pontos elérhetőségeik, vezetőik, osztályaik -, de tájékozódni lehetne itt a tevékenységükről, az ügyintézés módjáról, és gazdálkodásukról is.

A közadat program honlapján megtalálható azoknak a közintézményeknek a listája, amelyek a törvényt betartva leadják adataikat. A minisztériumok többsége például nem sért jogszabályt, az Állami Számvevőszék, a legtöbb közigazgatási hivatal, az OEP és az Országos Rendőr-főkapitányság is betartja az előírásokat. Több mint ötven intézmény azonban eredetileg kötelességszerűen regisztrálta magát a rendszerbe, utána viszont nem szolgáltatott adatokat, ilyen például a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, a Nemzetbiztonsági Hivatal, sőt az Magyar Köztársaság Információs Hivatal, és a jogszerűség felett őrködő ombudsmanok hivatala sem küldi a kért adatokat.

Ezen kívül egy tucat olyan közintézmény is van, amelyek - hiába kötelező ez több mint két éve - még csak nem is csatlakozott a közadatkeresőhöz, és nem küldik meg ide az elvileg mindenki számára nyilvános adataikat. Ilyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, több megyei önkormányzat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, de adós az adatokkal maga a Pénzügyminisztérium is.

Nincs mit csodálkozni, hogy a közadatkereső adatbázist kevesen ismerik, és még kevesebben használják: adatok nem érkeznek az intézményektől, és nem is segítenek megismertetni ezt a tájékozódási lehetőséget az állampolgárokkal. Pedig a törvény értelmében saját honlapjukon hivatkozniuk kellene a közadatkeresőre, de ezt még az adatokat szolgáltató szervezetek sem mindig teszik meg. A közadatkereső segítségével egy helyen tájékozódni lehetne az összes intézmény ügyfélfogadási rendjéről, a megüresedett állásokról, vagy mondjuk össze lehetne hasonlítani segítségével az óvodákat. Ezzel szemben jelenleg kevesen veszik igénybe a közadatkeresőt: május 1. és 21. között összesen 2500 látogatója volt.

Az elektronikus információszabadságot garantáló jogszabály szerint büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonás vár a törvénysértőkre. Egy tekintélyes internetes hírszolgáltaó, hírportál azt fontolgatja, több országos állami szervet is megkérdez, miért nem tesznek eleget a törvényben foglalt kötelezettségüknek.