A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint a 2009. november-2010. januári időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 750 ezer, a munkanélkülieké 456 ezer fő volt, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Török Zoltán a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a vártnál rosszabb adatok mögött egyrészt az állami közmunkaprogramok - szeptember-októberi időszak utáni - kifulladása, így a közszférában dolgozók arányának csökkenése áll. A negatív tendencia másik fő oka, a belső kereslet csökkenése. Az arányaiban legnagyobb foglalkoztatónak számító, és főként a belső piacra termelő kis- és középvállalkozások tartalékai év végére merültek ki, így számos cég beszüntette működését. Török Zoltán a következő hónapokra az állástalanok számának további növekedésére számít, úgy látja, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körül fog tetőzni idén. Pozitív fordulatra csak az év második felében számít, előrejelzései szerint 2010 végén 10 százalék körülire csökkenhet a munkanélküliség. A feldolgozóiparban viszont már érzékelhető egy kisebb fordulat az elemző szerint, mivel a 2009-es nagyobb leépítéseket után, az exportpiacokon beindult némi növekedés.

Ennek köszönhetően, elsősorban a számítástechnikai-elektronikai iparban, valamint a jármű és gépiparban javult a kapacitáskihasználás és megindult egy kisebb arányú munkaerőfelvétel. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy 2008-2009 fordulóján ezekben a szektorokban voltak a legjelentősebb elbocsátások is.Török Zoltán kettős tendenciára számít: az exportőr cégeknél folytatódhat a munkaerőfelvétel, míg ezzel együtt az elbocsátások is napirenden lesznek a következő hónapokban. Eppich Győző, az OTP Bank elemzője elmondta: a szezonálisan igazított adatok szerint januárban mintegy 10 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás decemberhez képest. Az elbocsátásoknak azonban csak kisebb része csapódott le a munkanélküliek számának emelkedésében, többségében inkább inaktívvá váltak az állásukat vesztők. Az elemző az átlagos munkanélküliségi rátát 2010 egészére 11 százalékosra becsüli, fokozatos és lassú javulást az év második felében vár; leghamarabb az exportorientált ágazatokban indulhat meg a foglalkoztatás bővülése, például a szállítási ágazatban és a feldolgozóiparban. A belső piacra termelő ágazatok esetében azonban – a gyenge belső kereslet miatt - csak később indulhat meg a GDP-bővülés, és ezzel összhangban a foglalkoztatás növekedése.