A második negyedévben, azaz április és június között még 0,2 százalékos volt a GDP-csökkenés az euroövezetben, ami azonban még mindig sokkal kedvezőbb adat volt az idei első negyedév riasztó, 2,5 százalékos visszaeséséhez képest. Éves szinten ugyanakkor július és szeptember között is maradt a visszaesés: az eurozónában 4,1 százalékkal, míg az Európai Unióban 4,3 százalékkal maradt el a GDP az egy évvel korábbitól.

A jelentés szerint az európai gazdaság motorjának számító Németország és Franciaország is növekedésről számolt be a harmadik negyedévben: előbbi 0,7 százalékkal, míg utóbbi 0,3 százalékkal javított a második negyedéves adatokon. A szintén vezető gazdaságnak számító, ám nem eurozóna-tag Nagy-Britannia ugyanakkor továbbra is recesszióban van: a harmadik negyedévben 0,4 százalékos visszaesést regisztrált, ami nagyban hozzájárult a teljes Európai Unió GDP-szintjének alacsonyan tartásához.

A 27 tagú blokkból Litvánia produkálta a legnagyobb javulást: 6,0 százalékos növekedése éles ellentétben áll a szomszédos Észtország teljesítményével. Utóbbi volt ugyanis az EU sereghajtója 2,8 százalékos csökkenésével. Rögtön utána Magyarország áll, 1,8 százalékos negatív mutatóval.

Szakértők szerint ugyanakkor a reményt keltő adatok ellenére sem osztatlan az öröm. Az öt negyedévnyi visszaesés által generált rendkívül magas uniós munkanélküliségi ráta továbbra is komoly fékezőerőt jelent az Európai Unió expanziója számára.