Általánosnak tűnik az a vélemény szakértői körökben, hogy a kettes típusú cukorbetegség kialakulása, időben történő közbeavatkozással elvileg megakadályozható vagy késleltethető. Ezáltal remélni lehet, hogy a cukorbajjal együtt járó súlyos szív-és érrendszeri betegségek is visszaszoríthatóak. Sokan mondják, nem találó már az egykori elnevezés, az időskori diabétesz, hiszen a szakemberek egyre többször tapasztalják a kettes típusú cukorbetegség fiatalkori előfordulását.

Káplár Miklós adjunktus, aki tizenhat éve kezel cukorbetegeket a debreceni orvoscentrum I. számú belklinikáján elmondta, az egyes típusú cukorbetegség abszolút inzulinhiányt jelent, míg a kettes típusú relatív inzulinhiánnyal és inzulinrezisztenciával jár. Utóbbi lényege, hogy a szervezet érzékenysége csökken a hasnyálmirigyben termelődő inzulinnal szemben.

Amikor vércukor szint szabályozásáért felelős hormont előállító sejtek nyolcvan százaléka elvész, vagyis az inzulintermelő kapacitás már csak húsz százalékos, akkor manifesztálódik az egyes típusú cukorbetegség. A kettes típusú cukorbetegségnél is nagyon fontos tényező a béta sejtek inzulintermelő kapacitásának csökkenése, de nem ez dominál, hanem az inzulinérzékenység csökkenése, amit a helytelen életmód és a testsúlygyarapodás válthat ki. A kövérség a tapasztalatok szerint egyre több fiatalra jellemző, aminek oka általában az egészségtelen táplálkozás, a silány minőségű, nagy kalóriatartalmú ételek terjedése.

Káplár Miklós elmondta, a kettes típusú cukorbaj, amelyet régebben időskori diabéteszként is emlegettek, ma már gyakran középkorúaknál, és akár tizenéveseknél is előfordul, ami a helytelen életmóddal, főként a túlsúllyal hozható összefüggésbe, de genetikai komponens is létezik.

Halmos Tamás professzor, a Magyar Diabetes Társaság tiszteletbeli elnöke elmondta, a kettes típusú cukorbaj sokkal inkább örökölhető, mint az egyes típusú. Az egyes típusúra való genetikai hajlam már kimutatható, de a gyakoribb kettes típusú esetében még nem lehet egyértelműen megállapítani, ki az aki örökölheti ezt a betegséget. A diabéteszesek körülbelül kilencven százaléka a kettes, tíz százaléka az egyes típusú betegségben szenved.

Káplár Miklós szerint a kezelés legnehezebb része, hogy a páciensek nem veszik figyelembe az életmódváltásra vonatkozó tanácsokat, úgy gondolják, a betegség elleni küzdelem a gyógyszerszedéssel megvan oldva. Tíz betegből körülbelül kettő, aki egész jól betartja a diétás előírásokat, négy-öt, aki közepesen jól és három-négy egyáltalán nem veszi figyelembe az étrendre tett javaslatokat. Utóbbiak közül van, aki kijelenti, hogy ő nem tud diétázni és ezt ne is várja el tőle senki.

A betegség megelőzése kapcsán Halmos Tamás elmondta, a szakma nem teljesen egységes abban, hogy meggátolható-e a kór kialakulása. A professzor szerint a válasz, hogy bizonyos esetekben igen, más esetekben késleltethető, tehát mindenképpen érdemes úgynevezett célzott szűréseket végezni. Az úgynevezett előállapotban lévő, tehát még nem cukorbeteg embereknél esetleg meg lehet akadályozni a kór kitörését, de legalábbis nagyon jelentősen el lehet odázni annak idejét.

A diabetes társaság tiszteletbeli elnöke elmondta, a kettes típusú cukorbajban szenvedő, már kórismézett, esetleg gyógyszerrel vagy inzulinnal kezelt pácienseknek együtt kell élniük a betegséggel. A tudomány mai állás alapján az egyes típusú cukorbetegség sem gyógyítható meg, de vannak remények, hogy a jövőben ez a kérdés meg fog oldódni. Fontos kiemelni, azonban, hogy a diabétesszel együtt lehet élni, ezek a betegek semmivel nem kell, hogy rövidebb ideig éljenek, mint az egészségesek.

Bizonyos mértékben talán még idősebb kort is megérhetnek a cukorbetegek, mint az átlagember, legalábbis, ha vigyáznak magukra, ami egészségesebb értrendet, többet mozogást eredményez. Ugyanez igaz az életminőségre is: ha a cukorbetegek odafigyelnek magukra, az életminőségük semmivel sem rosszabb, mint az egészséges embereké – mondta Halmos Tamás professzor, a Magyar Diabetes Társaság tiszteletbeli elnöke.