Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán - adta hírül a világtudomány.hu.

Részletezve:

1.) A szerencsétlenség során radioaktív anyag nem került a környezetbe.

2.) A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus.

3.) A környezeti károknak és a katasztrófát elszenvedő lakosság sérülésének oka a területet elárasztó vörösiszap magas pH értéke, azaz a folyadék erősen lúgos kémhatása.

4.) A környezeti kár, elsősorban a talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. A szakszerű és szervezett kárelhárítás folyamatos.

5.) Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a beszáradó iszapból származó szállópor  nem mutatható ki.

6.) Az katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket.

7.) A katasztrófa által sújtott területeken kívül eső régióban folytatott gazdasági tevékenységet nem érintik a történtek.

8.) A lakosság testi épségére vonatkozó hosszú távú kockázati tényezők elemzése szakszerű irányítással zajlik.

A KKB TT ajánlásai a mezőgazdasági területek környezetkímélő és költségtakarékos kármentesítésére:

1. El kell távolítani a szennyezett vizet az árkokból, és minden olyan helyről, ahol jelenleg tócsák találhatók, beleértve a mezőgazdasági táblákat határoló területeket.

2. A helyszíni bejárások és vizsgálatok alapján mára pontosan behatárolható az a terület, ahonnan el kell távolítani a lerakódott vörösiszapot, figyelemmel arra, hogy magát a talajt kizárólag a szükséges mértékben szabad eltávolítani. Ezzel párhuzamosan ki kell jelölni azt a területet, ahová elhelyezhető a földmunkagépekkel letolt iszap és a szennyezett föld.

3. Ki kell jelölni az iszap és a szennyezett föld eltávolítását meghatározó felelős személyt vagy személyeket, és legalább egy olyan szakértőt a helyszíni bejáráson, illetve a mintavételezésben részt vett szakemberek közül, aki az ún. műszaki irányításban segít a feladatokat végrehajtóknak.

4. Az iszapréteggel vékonyan fedett területeken semlegesítő anyagot kell szétszórni- gyors megoldásként, az ún. tárcsázás módszerével, és meghatározni a megfelelő eljárást. A nem szennyeződött, de a környezetüket tekintve érintett területeken talajjavító anyagot (szerves trágya, dudarit, tőzeg stb.) kell alkalmazni, amely a környéken kis szállítási távolságban található.

A Kormányzati Koordinációs Bizottság illetékes munkacsoportja a települések közelében fekvő szántók mintegy kétharmadán javasolja a fenti lépések megtételét, és állást foglalt a szennyezett területek az élelmiszertermelésből történő kivonása mellett.  A legelők esetében a bizottság a szántóknál alkalmazható eljárásnál radikálisabb megoldás tart szükségesnek.

A KKB TT az ősz folyamán takaró vetés elvégzését javasolja nagy felszíni borítást biztosító növénnyel, amely kora tavasszal alászántással zöldtrágyázásnak is kiválóan megfelel.

A KKB TT szakértői - köztük az MTA kutatói- folyamatosan végzik a vörösiszap által okozott környezeti károk rövid és hosszú távú enyhítéséhez szükséges további méréseket, és értékelik a vizsgálatok eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia a jövőben is aktív részese marad a helyzet megnyugtató rendezésének.

A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus, radioaktív anyag nem került a környezetbe, károkat és a sérüléseket a folyadék erősen lúgos kémhatása okozta. Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a porszennyezés mértéke nem haladta és haladja meg a veszélyes mértéket. A talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán.