Bede Róberttel elsőként arról beszélgettünk, vajon mi lehet az oka annak, hogy manapság nem érdekli a fiatal lányokat a főzés.

„Fejlődik a világ, ez a XXI. század. A rohanó életmód már nem teszi lehetővé, hogy magunkra, egymásra figyeljünk. A főzéshez türelem, és idő kell, ez egy olyan dolog, ami összehozza az embereket. De mondanék egy pozitívumot is, az én meglátásom szerint lassan a gasztronómiai szakértők országa leszünk, elvileg mindenki ért hozzá.” – mondta el szerkesztőségünknek Bede Róbert, konyhafőnök.

A Tv Paprika rendszeres nézői számos műsorban láthatták már viszont Róbertet. Mint azt tőle megtudtuk, a mesterséget több országban sajátította el, dolgozott többek között Ausztriában, Svájcban és Németországban is.  A sztárszakács szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre.

„Én amolyan mindig hazatérő típus vagyok. Mint gyerekkoromban a táborozással, úgy vagyok ezzel is. Két-három napig jól éreztem magam, aztán mentem volna haza. Budapesten nőttem fel, de sokat nyaraltam az unokatestvérekkel a nagymamámnál is. Szóval egy-két helyszínen mozogtam mindig. Szívesen gondolok vissza a külföldi munkahelyeimre, szívesen is térnék vissza, de az teljesen kizárt, hogy ott telepedjek le.” – árulta el a Napi Ász Online szerkesztőségének Bede Róbert.

„Persze, volt rá lehetőségem, a 90-es években egy németországi szállodában dolgoztam, és úgy tűnt, ottmaradok. Aztán a munkát lemondták, de ma már nem bánom. 1994-ben dolgoztam Svájcban, ahová egyébként tervezem is, hogy visszatérek. Az ottani mesteremmel most is tartom a kapcsolatot, az ott tapasztalt légkör nagyon megfogott. Genfben igazi gasztronómiai csodákkal is találkozhattam, akkor láttam például először homárt meg langusztát. Előtte azt sem tudtam, milyen állatok ezek.” – teszi hozzá nevetve a sztárséf.

Senki sem születik fakanállal a kezében, így Róbert is bíztatja a bátortalan kezdőket. Mint mondta, sosem szabad feladni.

„Itt van például a tenisz. Fogod az ütőt, ott az a sárga labda, de elsőre úgysem fog menni. Aztán csinálod és csinálod, mígnem rájössz, hogy ez megy neked, ezt te élvezed. Ez a helyzet a főzéssel is. És higgyétek el, hibák, bakik mindig becsúsznak. Az egyik legviccesebb történetem a Szárnyas fejvadász forgatásán történt. Feltettünk egy öntött vasedényben egy kacsát sülni, de közben elfeledkeztünk róla. Beszélgettünk, jól éreztünk magunkat, aztán a Szőke András észrevette, hogy a kacsa nagyon füstöl. Rá akart önteni egy kis sört, ami egyébként víz volt. Forró zsírra meg vizet önteni, hát gyakorlatilag felrobbantottuk a húst. Szőke elvitte a balhét, de igazából csak annyi történt, hogy nemes egyszerűen elfelejtettem azt a kacsát.” – meséli kedvenc történetét.

Ha már Valentin-nap, mi sem mehettünk el a kérdés mellett: vajon hogyan ünnepli a szerelmesek napját.
„Igazából mi magát a Valentin-napot nem ünnepeljük. Én rengeteget főzök otthon, rendre meglepem a feleségem valamivel. Ha csak egy borsófőzelékkel, akkor azzal. Egyébként ő istenien süt, a közös estéink ezzel telnek. Például ma hajnalban ettem meg a tegnapi brownie utolsó szeletét, így én voltam az, aki ezen a napon elsőként örülhetett a párja meglepetésének.” – zárta le az interjút a mindig kedves és mosolygós séf.