Dopeman sosem a szolíd szórakozásairól volt híres, ez alól a Club 13 megnyitója sem volt kivétel: már az este elején attól tartott, meg kell küzdenie a biztonsági őrökkel.
- Én nem járok magánemberként szórakozni, hiszen azt sem tudom, mikor vagyok magánember, de szerintem soha, mert 24 órában vagyok önmagam képviseletére kényszerítve - mondta el Dopeman a NapiászOnline-nak a Club 13 nevű szórakozóhely megnyitóján. - Többnyire akkor megyek el szórakozni, ha valami dolgom van ott, de a szórakozási szokásaim általában a nem túl visszafogott intelligenciával kezdődnek, az elején cizellált vagyok, a végén már inkább állatias. Például itt is vannak portások és kidobók, az itt hasznos lesz ma...
Dopeman elmondása szerint bármikor képes túlélőként elmenni szórakozni úgy, hogy egy fillért sem költ: a rajongók meghívják, leadják a kabátját a ruhatárba.
- Bármikor képes vagyok úgy elmenni szórakozni, hogy egy forintot sem költök, túlélőmódra mulatok - mesélte a repper, aki VIP-bejáratokon közlekedik és végigissza az estét fizetés nélkül. - Régen meghívtam a nőket italra, de utána már ők hívtak meg, vigyáztak a kabátomra, tehát így mulattam.

Dopeman a róla kialakult képpel ellentétben komly embernek tartja magát, aki foglalkozik a világ dolgaival, a lélekkel, sőt, a világvégével is.
- Én egy komoly ember vagyok, egy Don Conde, vagyis egy maximálisan céltudatos keresztapa - vallott magáról őszintén Dopeman. - De humor nélkül az élet szomorú és sekélyes. És emiatt a humort gyakorolnom kell. Azt kérdezgeti mindenki, a lányom születésével mi változott meg. Hát minden és semmi. Én ugyanúgy gondolkodtam a gyerekkérdésről 26 évesen, mint 33 évesen, amikor született a lányom. Én a gyerekemben abszolút következetesen viszek egy vonalat. Nyilván nem vagyok egy átlagos pali, nem élek átlagos életet és ezt nem is várhatja el tőlem senki. De azt az időt, amit a gyermekemmel töltök, azt úgy érzem, tartalmasan töltöm és érzelmekben, élményekben gazdag az, amit együtt csinálunk. Én erre figyelek és igyekszem rengeteg időt vele tölteni.
Pityinger László szerint nagyon kevés értékes ember létezik a celeb-világban, ám hozzá hasonló férfi nem akad még egy.
- Nincsenek értékes emberek ebben a híg celebvilágban - fejtette ki sosem titkolt véleményét Dopeman a mai sztárokról. - Velem foglalkoznak, mert én raj vagyok. Ez az én szemétdombom, nincs ilyen férfi, mint én. Ezért csináltam a Dopeman Tv-t is, miért mások éljenek jól abból, hogy én produkálom magam?

Pityinger László szerint ő egy harcos művész, akit elismernek a csibészek és a bokszolók között is, ugyanakkor Müller Péterrel is filozofál a szaunában.
- Az, hogy az átlagember beskatulyáz engem valahova, számomra semmit nem jelent - fogalmazta meg kritikáját a NapiászOnline-nak Dopeman. - Én tudom azt, hogy amit csinálok, mit ér. Nem is érdekel, hogy megértenek-e engem vagy sem, ezek privát emberek, én meg egy csibész vagyok. A rajongóim hatvan százaléka azért szereti, amit csinálok, mert káromkodom, nem is vágják le, hogy mit akarok mondani. Az emberek húsz százalékát érdekli, hogy mit akarok mondani. Én nem celebaggyal gondolkodom, hanem gengsztertaktikákkal dolgozom, csak legálisan keresem a pénzt.
Dopeman távlati tervei között szerepel az is, hogy elhagyja Magyarországot.
- Ha egyszer úgy megszedem magam, ahogy kell, elmegyek innen - mesélt terveiről a gengszter-repper. - Tengerpartra mennék, ahol konstans meleg van és elég egy farmernadrág. Nyitnék egy koktélbárt a parton, ahol égetett szeszt árulok, lenne egy bokszzsákom, meg egy edzőtermem és tojnék mindenre. Egy a lényeg számomra, hogy a kislányom egészségben, boldogságban felnőjön, bár féltem nagyon, mert ez az általunk ismert világ, ez a rendszer a végéhez közelít, ezek végnapok. Ennek, ami volt, vége, kudarcot vallott minden. Lehetett volna jó rendszer és emberbarát történet, de állatok vagyunk mi, nem emberek, az ember szó az emberekre nem igaz. Az az intelligencia, amit azért kaptunk, hogy az állatok fölé emeljen minket, az lejjebb taszított minket az állatoknál is. Itt nagy meglepetések várnak mindenkire. Én viszont harcra kész vagyok mindíg!