– Dobogókőre meghívtak egy előadásra. Mivel ráértem, elvállaltam a fellépést. A megbeszélt időpontra értem jött egy fekete állami autó és a helyszínre vitt. A színpadról láttam, hogy a harmadik sorban ott ül a Kádár-házaspár – meséli a színművész, aki egyszemélyes kabarét adott elő a közönségnek. A műsor után Kádár egyik embere az öltözőbe ment, és Forgács Gáborral közölte, a főtitkár találkozni szeretne vele. - Néhány perc múlva csakugyan Kádár János állt velem szemben. Megkért, meséljek neki politikai vicceket. Ez akkoriban nem tűnt meglepőnek, hiszen Aczélék társaságában rendszeres látogatója volt a Vidám Színpadnak. Róla is mondtam egyet, amin igen jót derült – emlékszik vissza a színész, aki állítja: semmi oka nem volt arra, hogy megijedjen Kádártól. - Ma sem tartozom azok körébe, akik gyűlölettel emlékeznek rá vissza. Nem tartom rossz embernek. A lehető legtöbbet hozta ki az adott korszakból, amit a szocialista táboron belül lehetett.

 

A vicc:

A Biztonsági szolgálat vezetője figyelmezteti a pártfőtitkárt:

- Kádár elvtárs, túl sokat járkál maga az emberek között. Ez veszélyes!

- Ugyan már! Nincs mitől félnem, hiszen a magyar nép 80 százaléka mellettem áll!

- De én a maradék 20 százalékról beszélek!

- Őket köti a pártfegyelem!