Ságvári Bence szociológus szerint míg a 80-as években elsősorban a házibulik élték aranykorukat, addig a 90-es években a diszkó, az ezredforduló után az elektro-kultúra indult virágzásnak. A hazai sztárok egyaránt nosztalgiával tekintenek vissza saját kamaszkorukra, és ha idejük engedi, a mai napig szeretnek mulatni.

80-as évek - a házibulik aranykora: Geszti Péter

"A nyolcvanas évek során a házibulik óriási népszerűségnek örvendtek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az akkori hatalom nem tudta kontrollálni ezeket az informális összejöveteleket, másrészt sokkal kevesebb nyilvános szórakozóhely volt, mint ma" – mondta a szociológus. Mobiltelefon és internet hiányában ezek a bulik általában szájról-szájra terjedtek, de léteztek ennél bizarrabb csatornák is. Geszti Péter emlékei szerint például "nem egyszer fordult elő, hogy a Moszkva téren ki volt matricázva, hol van aznap este a buli. Az okostelefonok és közösségi média előtti korban ez egy remek módja volt több száz ember összecsődítésének, különleges hangulatot gerjesztett. Tulajdonképpen az akkori bulikban megismert lendület vitt újra a színpadra, hisz minden koncert olyan, mint a legjobb házibuli!"

Ebben az évtizedben az analóg eszközök már szélesebb körben elterjedtek, és a háztartások döntő többségében volt tévé-rádió; nem véletlen, hogy a videoklip mint műfaj is ekkor kezdte meg világkörüli hódító útjukat - mondta el Ságvári. A technika és tartalomszolgáltatás ezen találkozásának következményeként megjelentek a videodiszkók, amik mai szemmel a parti élet dinoszauruszai közé tartoznak. "Ma már nehéz elképzelni, hogy egy TV köré csoportosuljon a buli magva, de ez nagyon menőnek számított annak idején. Nem mellesleg segített abban, hogy mindenki megtalálja a hozzá leginkább illő műfajt, ami kardinális kérdés volt. Én például popper voltam, ami azt jelenti, hogy konzekvensen edzőcipőt, répanadrágot és pamut pólót hordtam" - emlékezett vissza Geszti saját élményeire.

Geszti Péter azt is elmondta, hogy szerinte a gyerek társaságára kell nagyon odafigyelni, mert ha meg van a kellő bizalom a szülő és gyerek között, akkor már csak a környezeten múlik az, hogy kivel és milyen feltételek mellett lehet elengedni a csemetéket bulizni.

- Mennyire volt nehéz kiharcolni szüleidnél, hogy elmehess bulizni? Milyen szabályokhoz volt kötve?

- Sose feszegettem nagyon a határokat, egy szabály volt a megbeszélt időre haza kellett érni vagy telefonon be kellett jelentkezni. A gimnázium első éveiben éjfélig illett hazaérnem, a későbbi hazaérésre is volt lehetőség, ha tudták, hogy hol vagyok.

- Otthon és a kocsiban milyen stílusú zenét hallgatsz a legszívesebben és miért?

- Otthon kizárólag Gringo Sztár dalokat hallgatok, mivel éjjel-nappal dalszövegeket írok. Kocsiban is, mivel egyfajta időprésben vagyok, hogy befejezzem a dalaimat. Egyébként sokszor hallgatok klasszikus zenét, mert nagyon megnyugtat és minden stresszfaktort kiold. Sokszor hallgatok világzenét és ha lenne időm, akkor csinálnék egy válogatást is a kedvenc dalaimból.

- El fogod majd engedni bulizni a kislányodat? Leghamarabb mikor és milyen feltételek mellett?

Most vasárnap is van egy buli az óvodában, oda természetesen elengedem Sárát. De alapvetően biztos, hogy nagyon oda fogok figyelni. A filozófiám az, hogy amikor egy gyerek menni akar, akkor engedni kell, csak kontrollált körülmények között. De lehet, hogy fa mögül kikukucskáló apuka leszek, aki kiküld egy kémműholdat, hogy tudósítson a gyermekeiről. Viszont azt gondolom, ha egy erős érzelmi kötés van a szülő és a gyermek között, akkor van olyan bizalom aminek az erejében a gyerek nyugodtan elengedhető bulizni, a társaságára mindenképpen oda fogok figyelni.

90-es évek - diszkó-vadnyugat: Ördög Nóra

A szociológus szerint a magyarok a rendszerváltás előtt szinte kultikus módon rajongtak a nyugati országokból származó dolgokért, majd a tömegkultúra korlátainak megdőlésével minden hőn áhított termék elérhetővé vált a hazaiak számára is. A szórakozóhelyek szabadon nyílhattak, a diszkók száma gombamód megszaporodott, és az induló kereskedelmi rádióknak köszönhetően pedig popzene szólt mindenhonnan. Ez a hullám nem csak Budapestre, hanem az egész országra kiterjedt.

"Fiatal kamaszként főleg a szegedi sulidiszkókat, később pedig a szórakozóhelyeket látogattuk. Ekkor még intenzíven versenytáncoltam, emiatt csak havonta 1-2 hétvégén mehettem el mulatni, de ilyenkor alap volt, hogy valamelyik diszkó táncparkettjét koptatjuk a buliszerkónkban: magassarkúban, farmerban és valami csinos pólóban. Bevallom, a legnagyobbakat, Dr. Alban Sing Hallelujah című számára tomboltunk!" - számolt be Ördög Nóra saját élményeiről. A műsorvezető megjegyezte, hogy legtöbbször a mai napig gyerekkori barátnőivel szokott mulatni járni, elsősorban Szegeden, vagy külföldön.

- Mennyire volt nehéz kiharcolni szüleidnél, hogy elmehess bulizni? Milyen szabályokhoz volt kötve?

- Nem éltem vissza a szüleim bizalmával, szóval nem volt nehéz dolgom. Ha bulizni szerettem volna, mindig meg tudtuk beszélni, és nem is nagyon emlékszem olyan esetre, hogy nem engedtek volna el. Ennek az is lehet az oka, hogy a hétvégék nagy részét táncversenyeken töltöttem, szóval nem mondhatni, hogy állandóan buliztam volna. Mivel Mórahalom, ahol éltünk, 20km-re van Szegedtől, az egyetlen feltétel az volt, hogy vagy Apukám jöhessen értem, vagy aludjak a barátnőmnél. Azt nem hiszem, hogy jó szemmel nézték volna, ha az éjszaka közepén beülök egy idegen sofőr mellé.

- Otthon és a kocsiban milyen stílusú zenét hallgatsz a legszívesebben és miért?

- Nagyon sok fajta zenét szeretek, teljesen változatos. Otthon inkább a nyugodt hangulatú, lounge-os zenéket szeretem. A kocsiban viszont jöhetnek a pörgősebb latinos, R’n’B-s, partyzós dalok. Gyűjtöm a jó zenéket, több ezer dal van az iPad-emen. Minden dal felidéz egy-egy kedves korszakot az életemből, szóval amikor ezeket hallgatom, előjönnek ezek a hangulatok is. Imádok zenéken keresztül nosztalgiázni!

A 90-es években a kábeltévék tömeges megjelenése óriási technikai és kulturális áttörésnek számított; ennek köszönhető, hogy az MTV is rengeteg fiatal számára elérhetővé vált, ablakot nyitva a világra. "Míg korábban csak pár, egymástól többé-kevésbé jól elkülöníthető zenei irányzat határozta meg az emberek nagy részének ízlését, addig az MTV és a lemezboltok megjelenésével ez a korszak lezárult. Rengeteg apró szubkultúra alakult ki az egyre szélesedő zenei spektrum mentén, és a videoklipekből azt is megtanulhattuk, melyik irányzathoz milyen ruha illik."- emlékeztetett a szociológus.

2000: - partiláz: SP, azaz Éder Krisztián

Az elektro térhódítása a 2000-es években teljesedett ki leginkább, az elektronikus alapok szinte minden műfajban megjelentek, legyen szó RnB-ről, hip-hop-ról vagy popról. Az új irányzatok új bulizási szokásokat teremtettek: "A környezet megváltozásának egyik következménye, hogy a mai tizenévesek között a elsősorban a virtuális közösségek szerepének növekedésével párhuzamosan megfigyelhető egy individualizálódási folyamat is. Elég, ha egy elektro bulira gondolunk: itt szinte mindenki "magányosan" partizik, ritkán alakulnak csak ki párok, ugyanakkor a közösségi média és a fotók és videók segítségével rengetegen osztják meg élményeiket a neten" - tette hozzá Ságvári.

SP 17 éves koráig a hazai gördeszkás-rapper barátaival funolt, majd levetette a bőgatyát, és farmerre váltott: "Kamaszként sokat lógtam a Hősökkel, a Kezdet Phiaival, szinte csak magyar rappet hallgattam. Gyakorlatilag ezeknek az éveknek köszönhető a Fluor Tomival kötött barátság is. Aztán elkezdtem új irányokban is gondolkodni, és egyre közelebb került hozzám az RnB és a pop." - jegyezte meg nevetve a fiatal sztár, majd hozzátette: nagyon szeret bulizni, és ha ideje engedi, olyan helyekre megy, ahol elektropop, vagy valamilyen chilles gépzene szól a hangfalakból. "Fluorral soha nem járunk együtt bulizni az előbb említett zenei konfliktus miatt, de fotókat mindig küldünk egymásnak, ha kellőképpen emelkedett a hangulat valamelyikünk háza táján".

Az elmúlt 30 évben gyökeresen átalakult a tizenévesek bulizás kultúrája. A technikai lehetőségek szélesedése, a zenei műfajok folyamatos bővülése, és az egyre szaporodó szórakozóhelyek az új életstílus alapkövei.

Nemzetközi tendencia, hogy a Telekomhoz hasonlóan számos márka a könnyűzenére leginkább fogékony fiatal korosztályt zenéhez kötődő fórumokon szólítja meg. A hazai könnyűzenei élet egyik legnagyobb támogatójaként a Telekom neve 2011-ben is számos program, fesztivál mellett tűnik fel:  a vállalat a 15. T-Mobile Kapcsolat koncert megrendezése, a VOLT és Campus fesztivál, valamint a Heineken Balaton Sound támogatása mellett a hazai és külföldi fellépőket és minőségi klubzenéket kínáló Electronic Beats programnak is új lendületet ad.