Forró Tamással 1986-ban találkozott. Közös műsoraik feltűnést keltettek, sikert hoztak. Egyszer azt mondta: lényegében csak meg akartak gazdagodni. „Jól kerestem, de nem annyit, hogy kitörjek a panelből, lecseréljem a Zsigulit. Akkor jött Forró. Nemcsak remek rádiós volt, de értett az üzlethez is. Egy bécsi látogatás után találtam ki, hogy menjünk ki a traiskircheni menekülttáborba, amely akkoriban tele volt kelet-európai disszidensekkel. A témából írt könyv hozta az első milliót.

 

Idővel tévézni kezdett. Előbb az MTV-n, aztán Forróval elindították a Nap-tévét. A rendszerváltás idején pedig kiderült: az MDF-hez vonzódik. Viszont az MSZP–SZDSZ-kormány idejére esett címzetes államtitkári kinevezése. „Antall Józseffel akkor kerültem viszonylag bizalmas kapcsolatba, amikor első nagyinterjúját adta a tévének. A beszélgetés után azt kérdezte: milyen volt? Azt feleltem: tragikus. Azt mondta: kinevezése óta én vagyok az első, aki kritizálni mertem.” Horn Gyula kedvelte. A rosszul kommunikált Bokros-csomag után hívta: valamit tenni kéne. „Hittem benne, hogy lehet is. Annyi biztos: az volt életem utolsó idealisztikus alapon vállalt feladata.”

 

Az RTL-nél kötött ki ’99-ben. „Valaki beajánlott a német producernek, aki az első találkozás után – jó sok pénzért – leszerződtetett. A Heti hetesbe először az új mûsor promóciójaként tettek be. Olyannak kaptak meg, amilyen vagyok.” Nemrég a TV 2-től küldték el, amikor már nem csupán a Mokka riportalanyainak, de a tévé vezetésének is beszólogatott. „Az eredeti szerződésem egy évre szólt. Én úgy mondanám: kirúgattam magam, amikor három év után végleg elegem lett.” Most átment a Story TV-hez. „Naponta negyven percig beszélgethetek kedvemre. Ráadásul írtam egy csomó riportkönyvet, ami felüdülés volt. Az meg szinte fájdalmas, mit csinálnak ma rádiózás ürügyén. A királyi tévé is borzasztó. Persze a saját lányom is megkérdezte már: mit keresek én a Buzerában, Activityben, hasonlókban. De hát hol kéne lennem? Van ma olyan elektronikus médium, amelynél olyan színvonalon lehetne dolgozni, mint ahogy mi tettük annak idején? Megmondom: nincs.”

 

Havas szerint bizonyos szint után az ember már nem a pénzért dolgozik. „Pavarotti is haláláig énekelt” - mondja. „Most voltam kivizsgáláson, makkegészséges vagyok. Ma is vágyom arra, hogy bár több lenne körülöttem az érdekesség. Ami most van, az lényegében dögunalom."