– Az senkinek nem jelent meglepetést, hogy szeretek szerepelni – kezdi Annácska, aki leginkább vígjátékban tudja elképzelni magát. - Jó humorérzékkel áldott meg az ég. Az irónia és az önirónia sem áll tőlem távol. Viszont a színpad nem annyira vonz, mint a film, a kamera közelsége – állítja Annácska, aki lapunktól értesült arról, hogy a felvételin versekkel, monológokkal és dallal is készülniük kell a leendő hallgatóknak. – A dallal bajban lennék, mert az énekhangom nem az igazi - vallotta be Anna, azt viszont tudja, milyen verset mondana. – József Attila: Kertész leszek című művét nagyon szeretem, már csak azért is, mert az volt az első vers, amit meg kellett tanulnom. De kedvelem Faludy György Villon-fordításait is – mesélte Annácska, aki valószínűleg ezzel a repertoárral állna a Színművészeti rangos tanári kara elé.

Mint ismeretes, az ifjú hölgynek nem erénye a pontosság: van, amikor napokra, hetekre utolérhetetlenné válik, amit színházi berkekben sem vesznek jó néven.

– A tanulmányi szabályzat értelmében a hallgatónak órákra kell járnia, ha ezt elmulasztja, könnyen bukhatja a félévét – tudtuk meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanulmányi osztályán. Vagyis Annácskának össze kell szednie magát, ha el akarja kezdeni színitanulmányai.

Gór Nagy Mária érdeklődéssel és előítéletek nélkül várja tanodájába Kelemen Annát.

– Természetesen mindenkit szívesen meghallgatunk. A végső döntést azonban nem én, hanem a felvételi bizottság hozza.