A klasszikus turnék Magyarországon már nincsenek. Pont a napokban találtam meg egy ’93-as turnépólónkat, amin volt vagy negyven állomás. Ma már annyi helyen zártak be a művházak, és annyira szürkül láthatóan ez a színtér, és persze egyre kevesebb a pénze az embereknek. A kilencvenes évek elején még volt egy óriási felhajtóereje annak, hogy mindenki csinálhatott koncerteket.” – idézi fel a Borz hőskorszakát a tabutv.hu-ra klikkelőknek Lovasi. „Vettünk négy láda sört és kiítruk egy papírra, hogy koncert lesz. Ez olyan energiákat mozgatott meg, ami azt jelentette, hogy egy csomó helyen koncerthelyek nyíltak.”

A zenész-énekes szerint a fő probléma a zenekarok lehetőségeinek korlátozottsága, az átmenetek hiánya a harminc fős baráti társaságoknak játszó és a „nagyszínpados” zenekarok közt: „Nincsenek meg azok a lépcsők, azok az opciók, hogy egy zenekar szép lassan, évek alatt felépítsen magának egy közönséget. Nincsenek rá helyek. A létező helyek sem zenekarokat hívnak, hanem egy dj-t, mert ugyanannyian bejönnek rá, csak éppen sokkal olcsóbb egy dj-t kifizetni, mint egy zenekart.”

Lovasit az új generációról, a Mizu-jelenségről is kérdeztük: „Igazi nyári sláger ez a Mizu, van egy jó bemondás benne, ami beragad az emberek fülébe. Ez a szelete a popzenének mindig is létezett, meg létezni fog, az pedig, hogy kik az aktuális sztárjai ennek a műfajnak, az mindig változni fog.” – meséli Bandi a hegyről, hozzátéve: majd az idő fog választ adni, hogy egysálgeres előadókról vagy tehetségekről van-e szó. Mi kivárjuk.