Oláh Ibolya le sem jött a színpadról, de ez érthető is, hiszen a címszerep az övé. Láthatóan kezd belerázódni a színházi világba: amikor mikrofon nélkül, zongorakísérettel énekelt, az egész teremben megfagyott a levegő, és mindenki csodálattal hallgatta.

A próba szünetében Xantus Barbara a társulat kulisszák mögötti életéről mesélt.

– Színészbusszal járunk haza Budapestre. Próba után este visznek bennünket, pedig jó lenne, ha egy picit jobban együtt élhetnénk, hiszen akkor bármikor el lehetne kapni a másikat gyakorolni – mondta a színésznő, aki Amnerist, a fáraó lányát, Radames mennyasszonyát alakítja majd. – Egy ruha-mániákus, nyafka hercegnőt játszom, akiből egyszer csak egy komoly felnőtt válik – árulta el Barbara. Ibolyával klasszakat beszélgetünk esténként próba után. Borozgatunk, tévézgetünk.

Ibolyáról azt mondják: könnyen tanul, és ösztönből jól szerepel, pedig Szurdi Miklós kemény rendező hírében áll – Szerencsére ott tartunk, ahol kell. Jól haladunk – bizakodott a rendező, aki rendkívül elégedett Ibolyával. – Még korai lenne megmondani, hogy mennyire vált be Ibolya, de ahogy dolgozik, az hihetetlenül biztató. Különleges tehetségről van szó: néha prózában is úgy szólal meg, hogy az ember hangja elakad tőle. Természetesen sok tanulnivalója és dolga van még.