Rákóczi Feri: Nagymamám akarta, hogy így hívjanak

Elfelejtett jelszó?

tv24

2010. oktober 29., péntek 08:35

Nagy emberrel találkozom. Igaz, Rákóczi Ferenc személyében ezúttal nem a nagyságos fejedelem érkezik, hanem egy szálas termetű rádiós, tévés műsorvezető. Mégis akad, akinek van mersze a bemutatkozáskor visszakérdezni: Na, és hányadik?

Hogy viszonyul a nevéhez?

Anyai nagyanyám akarta, hogy így hívjanak. Ma már örülök ennek, de eleinte utáltam a nevem. Mert amikor arról volt szó, ki feleljen történelem, mindig én jutottam a tanár eszébe. Az, hogy könnyen megjegyzik a nevemet, lehet azért előny is. Például a pályámon.

Ilyen névvel nem is csoda, hogy a Nemzeti Vágta „hangja” lett. Ennyire odavan a lovakért?

Nézni szeretem őket. A vágtát remek kezdeményezésnek tartom, imádom a hangulatát, de nyeregbe nem pattannék. A ló túl nagy állat egy magamfajta jól megtermett embernek. Magasról pedig jóval nagyobbat lehet esni. Szóval inkább tisztes távolból csodálom őket, s maradok gyerekrajongó.

Mostanság már kettőt is kényeztethet. Könnyű őket szórakoztatni?

Nem hinném, hogy a gyerekeknek erre lenne szükségük. De az igaz, hogy a kapcsolatban fontos szerepe van a humornak. Mi sokat játszunk, olvasunk, beszélgetünk. Igaz, főképp Pannával, mert ő már 2 és fél éves. A fiam még túl pici, hat hónapos. Azt a kort is szeretem, örömmel csinálom a pelenkázást, büfiztetést, de érthető, hogy több az élvezet Panna társaságában.

Gondolom, a gyerekek is edzik ahhoz, hogy a Class FM Morning Show-jában már korán topformában legyen. Vagy másképp csinálja?

Nincs gond ebből, mert könnyen ébredek. Sose volt dráma a korai kelés, nincs is semmiféle rituálém. A titok annyi, hogy imádom, amit csinálok.

Mit szeret legjobban a munkájában?

Azt, hogy lehetőség van a visszajelzésre, bármilyen is legyen az a reakció. A kritikát, nyilván azt, amelyik értelmes, tudni kell felhasználni. Kellett azért idő, hogy így tudjam kezelni. Szerencsére nem szívom nagyon mellre a dolgokat.
Szereti a mókamester szerepét?

Nem vagyok az. Persze kell a humor is ebben a szakmában, de ez csak eszköz ahhoz, hogy hatást váltson ki az ember. Nem vagyok viccelődős, folyton sztorizó ember. Nem vágyom arra, hogy állandóan magamra vonjam mások figyelmét. Az én terepem a párbeszéd. Ha feldobnak egy labdát, lecsapom. A társaság, a helyzet inspirál, ezek hozzák ki belőlem a poénokat.

Úgy tűnik, mintha mindig is műsorvezetőnek készült volna. Hogy került a médiába?

Véletlenül. A békéscsabai tévénél dolgoztam technikusként. Egyik nap váratlanul nem jött be a műsorvezető kolléga. Vészhelyzet lévén a „Kin van tiszta ing?” elv alapján engem ültettek be a stúdióba. A beugrás sikeres volt, így maradtam. Igazából azóta sem jellemző rám az előre tervezés. Ha jön valami lehetőség, azt megfontolom. De sose nyomulok.

Mitől függ, hogy milyen feladatot vállal el?

Minden feltételt, adottságot mérlegelek. Nagyon számít, ki a partnerem. Ha pedig igent mondok, akkor végigcsinálom. És azért, mert hiszek benne, hogy jó lesz!

Rákóczi Feri: Nagymamám akarta, hogy így hívjanak

Mi vonzza a képernyőhöz?

Nem keresem a lehetőségeket. Az utóbbi időben azonban több televíziós felkérés is megtalált, bár ezekből sokat el is utasítottam. Mert inkább vagyok műsorvezető, mint celeb. A tévés munka jó lehetőség kicsit más dimenzióban dolgozni. Abból, hogy látszódik az ember meg a produkció, az is következik, hogy mások a kifejezőeszközök, más a hangulat. A kamera tágítja a lehetőségeket, ugyanakkor ügyelni kell arra, mit mutat meg.A rádióban nincs jelentősége, ha gyűrött a fejem, vagy ha leettem a ruhám. Ám a tévében ez akár show-elem is lehet.

Mint a TV2 Ezek megőrültek! című műsorában, ahol hírességek csinálnak bolondot magukból. Jobb a más kárán nevetni?

Ez a műsor nem erről szól. Nem mi vagyunk a szemét műsorvezetők, ők meg a szegény áldozatok. A résztvevők tudják, ha nem is konkrétan, mire vállalkoznak. Itt azt kell megtanulni, hogy mindenki tudjon önmagán nevetni. Mi Majkával csupán helyzetbe hozzuk őket.

Egymást is megviccelik?

Nem volt rá példa, pedig van lehetőségünk az egyéni akciókra, hiszen nincs előre megírt szövegünk. Nyilván azért, mert remekül működik közöttünk a kémia: jól kezeljük és reagáljuk egymás dolgait. Képesek vagyunk együtt is spontán módon és önállóan cselekedni.

Család, rádió, tévé, rendezvények. Úgy tudom, zenél is. Marad ideje rá?

Hogyne. Az egykori Danubius rádiós kollégákkal jó pár éve alakítottunk egy zenekart, Best of néven. Abban gitározom. Rendszeresen koncertezünk is. Élvezem, hogy ez is olyan terep, ahol van reakció arra, amit csinálok. Otthon jelenleg úgysincs esélyem önálló zenehallgatásra, ugyanis ebben Panna diktál: most például a Kaláka A három lábú kisszék című dala vezeti a toplistát.