Aztán programoztam magamban, hogy a szenvedés átalakuljon szenvedéllyé. Az Astanga jóga lényege - ami miatt picit különbözik más jógától -, hogy tűzlégzésre épül. Mint a csillagok háborújában Darth Vader, egy gégezáras, beszorított légzés, ami iszonyú erős tisztulást indít el. Ez egy nagyon intenzív légzés, ami egyébként fel is forrósít, és elkezdi a véráramban a tisztítást, tehát a salakanyagokat löki ki. Én nem azért jártam az órákra, mert jól esett, hanem tudatosan azt mondtam, hogy tisztít, nyújt, és ez nagyon fontos a gerincnek. A gerinc, az élet tartó oszlopa. Az összes fő energia központ a gerincen van. Tudtam, hogy ez nekem jó lesz hátfájás, bepunnyadás ellen. Tudtam, hogy fel fogja élénkíteni bennem az életet, az élet áramlását. Most már ott tartok, hogy ha kimarad egy alkalom, akkor érzem a hiányát, és nyújtok itthon.

Felveszel, mondjuk egy pozíciót, amiben már eleve azt érzed, hogy feszülsz, és minden lélegzetvétellel mélyíted ezt. Tulajdonképpen egy folyamatos fájdalomban vagy benne, de valahogy ez a fájdalom, egy idő után elkezd jól esni, és hiányozni, mert érzed a hatását, hogy energetizál. Rugalmasabb vagy, könnyebbnek érzed magad, hajlékonyabbnak, és ha rugalmasabb a test, akkor az életben is rugalmasabban állsz a dolgokhoz.”