Sztárportré - Kovács Kati és Zentai Márk

Elfelejtett jelszó?

2008. július 19., szombat 08:30

Sztárportré címmel rádióműsor sorozatot hallhat bárki a hozzá legközelebb eső regionális állomáson, vagy az interneten: www.sztarportre.hu A műsor minden héten közismert emberek gondolatait mutatja be, nem megszokott módon!

Kovács Kati – Zentai Márk

www.sztarportre.hu

Más dimenziók

„Mindig azt szerettem volna tudni, hogy mi lesz a jövő. Most azon vagyok, hogy rá ne jöjjek, hogy mi lesz a jövő, mert az ember addig boldog, amíg mindig reménykedik, hogy csoda történik. Egyre kevésbé hiszem azt, hogy a fizikai élet után bármi is van.

Nem azt mondom, hogy nem létezik esetleg, csak nem tapasztaltam sohasem.

Bár pontosan ezek érdekelnek engem, meg érdekeltek mindig is, hogy azok az emberek, akik állítólag a műtőasztalon megélték, túlélték a saját halálukat, állítólag olyasmiket láttak, hogy látták a műtős lámpát felülről…

Tehát olyan perspektívából láttak tárgyakat, amiket valójában nem láthattak.

"Abban sokkal jobban hiszek, hogy bizonyos telepátia működik emberek között.

Nekem volt már olyan eseményem, hogy a régi dobosunk kiment Amerikába, és nem láttam 17 éve. Csörgött a telefonunk otthon, családdal együtt ültünk, és anélkül, hogy bárki beleszólt volna a telefonba, én bele szóltam, hogy: na mi van Tamás, hogy élsz Amerikában? El tudod képzelni az ő döbbenetét a túloldalon?

Ő volt az.

Ebben sokkal jobban hiszek,

hogy az általunk ismert életben azért létezik valamiféle kommunikáció.

"Nekem az a furcsa, hogy a kollegáim, akik itt vannak velem, nekem nem hunytak el.

Úgy érzem, hogy azért nem megyek el emlékkoncertet énekelni, Máté Péter – most mondtam valamit – vagy kollegáim műsorára, vagy hívtak most egy Illés klubba, mert én bennem másként élnek a kollegák, itt vannak velem.”

Kovács Kati

„Nekem egy kicsit racionális felfogásom van, és sok mindent nem tudok kezdeni az emberfeletti magyarázatokkal. Szerintem a legeslegfurcsább jelenség az a szerencse, meg a véletlen. Pont a múltkor hallgattam a rádiót, egy olyan adás ment, ami a véletlenekről szólt. Egy férfi beszélt, neki is volt egy nagyon furcsa véletlene. A feleségét teljesen véletlen szerűen ismerte meg, méghozzá várt valamilyen buszra, lekéste a buszt, és a későbbi felesége is lekéste. Beszélgettek, utána egy év eltelt úgy, hogy nem találkoztak, majd megint lekéste ő a buszát, és a nő is, és megint találkoztak.

Szóval nem tudom…

Van az életben nagyon sok véletlen és szerencsés dolog,

amit nagyon nehezen lehet megmagyarázni, lehet, hogy nem is kell.

Szerintem az ember a halála után emlékekben, és a tetteiben,

- amiket hagyott a földön - azokban él tovább.

Akik tovább élnek, azoknak az emlékeiben és bennük él tovább az ember.

Ez szerintem nem egy pesszimista dolog, szerintem az élet az élet,

és az élet az szép, és azt ki kell használni.

Nem szabad arra várni, hogy majd valami történik a halál után.

Szerintem, úgy ahogy van, elejétől kezdve ki kell használni az életet,

és minél pozitívabb célokra kell fordítani a lehetőségeket.”

Zentai Márk