Szalainé Szilágyi Eleonórát szerdán vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. A Fővárosi Főügyészség pénteken kezdeményezte a volt BKV-s  igazgató előzetes letartóztatásba helyezését. A Fővárosi Bíróság közleménye szerint Sz. Sz. E. előzetes letartóztatása harminc napra szól. Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője az elmondta: a bíróság az összebeszélés veszélyére figyelemmel rendelte el a gyanúsított előzetes letartóztatását. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így az nem jogerős.  Az ügyészi indítvány szerint "a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a még teljes mértékben fel nem derített cselekmények vonatkozásában megnehezítené az igen szerteágazó bizonyítást" - írta még pénteken az ügyészség.  Szalainé az őrizetbe vétele után kilencoldalas vallomást tett, amelyben válaszolt a nyomozók kérdéseire, de a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt.  Az igazgató végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény, amikor a Magyar Nemzet azt írta: a humánpolitikai (hr) igazgatónak hiába fizettek ki 2008 márciusában - a prémiumokkal együtt - mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég továbbra is foglalkoztatta.

A napilap cikke nyomán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós (MSZP) akkori, BKV-ért felelős főpolgármester-helyettes is vizsgálatot indított. A BKV 2009. július 27-én mondott fel egykori humánpolitikai igazgatójának.  Ezt követően több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott. A cég ennek kapcsán átnézte bérezési és jutalmazási rendszerét, és átvizsgált minden, 2007. januártól kifizetett végkielégítést. Szalainé ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól, mások mellett Balogh Zsolt korábbi általános vezérigazgató-helyettes, aki megbízott vezérigazgatóként aláírta Szalainé továbbfoglalkoztatását.  A BKV belső ellenőrzése is vizsgálatot indított, amely 2009 augusztusában megállapította: a volt hr-igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt és felvette 200 ezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését. Szintén a belső ellenőrzés indított vizsgálatot 86 ember ellen, akiknek menedzserszerződésük volt, vagy 10 millió forintnál nagyobb végkielégítést kaptak. A jogosulatlan végkielégítések kifizetésével a BKV-t becslések szerint több százmillió forintos kár érte.