A jogerős ítélet indoklása során a bíró kiemelte: nem ez az első eset, hogy állatkínzás miatt letöltendő szabadságvesztést szab ki a bíróság. Utalt arra, hogy az eljáró tanács is tárgyalt két hasonló ügyet, amelyben a vádlott magatartása nyomán az állat elpusztult. A férfit - aki a tárgyaláson nem jelent meg - a fogházbüntetés mellett egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

Az ítélet szerint K. Zoltán 2008 decemberében ittasan előbb volt felesége, majd nevelt lánya lakásába akart bejutni a VIII. kerületben, egy lakóház harmadik emeletén, ám ebben fia megakadályozta. Amikor a férfi nevelt lánya végül kinyitotta az ajtót, kiszökött a kutya, azt K. Zoltán indulatosan felkapta és a körfolyosó korlátján át ledobta.

Az eb medencetörést, lábtörést és súlyos belső sérüléseket szenvedett, további szenvedéseinek megakadályozása érdekében ezért elaltatta a helyszínre érkező állatorvos. Az ittas férfi a saját fiára is rátámadt, dulakodott vele, falhoz vágta és fojtogatni kezdte, ennek során fia 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.Az ügyben 2010 júliusában a Pesti Központi Kerületi Bíróság állatkínzás, könnyű testi sértés és garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek K. Zoltánt és halmazati büntetésként 7 hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság mindemellett a rongálás vétségét is megállapította azzal, hogy a kutya 30 ezer forint értéket képviselt.

Az elsőfokú ítélet ellen a vád és a védelem is fellebbezést nyújtott be. A tárgyaláson a kirendelt védő megdöbbentőnek nevezte a korábbi döntést, amely szerinte szemben áll az ítélkezési gyakorlattal. Azzal érvelt, hogy ezekért a vétségekért végrehajtandó szabadságvesztést kiszabni egy büntetlen előéletű, 43 éves elkövetővel szemben, aki beismerte, megbánta tettét és készséget mutatott a lelki és anyagi ellentételezésre, két évvel a történtek után képtelenség és irreális.

Az ítélet kiszabásakor ugyanakkor az eljáró bíró hangsúlyozta: nem tévedett első fokon a bíróság, amikor végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki. Külön kitért az indoklás során arra, hogy nem csupán a sajtó foglalkozik nagyobb számban ilyen ügyekkel, a tanács tapasztalatai szerint is egyre több, állatkínzás miatti eljárás kerül bíróságra.

A férfi esetében kiemelte: súlyosbító körülményként vette figyelembe a tanács az időmúlást, hogy tettét a férfi huzamosan követte el, ami nemcsak alkalmas volt a lakókban való riadalomkeltésre, hanem valóban riadalmat okozott. Szintén figyelembe vették, hogy a történtek miatt a másik, ugyanilyen fajtájú kutya elmenekült, azt nem is találták meg. Mindezek alapján a bíró összegezte: nem találtak olyan enyhítő körülményt, amely a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indokolta volna és álláspontja szerint a megelőzés szempontjából is indokolt volt a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása.