A bírósági tárgyalások nyilvánosságáról szóló nemzetközi konferencia nyitó előadásában Baka András arra mutatott rá, hogy a kamerák, vakuk jelenléte megzavarhatja az eljárás résztvevőit. A felek és jogi képviselőik a sajtó jelen lévő képviselőihez is szólnak, de politikailag érzékeny ügyekben még az is előfordulhat, hogy a közönség nézetei kifejezésére, népszerűsítésére próbálja használni a bírósági tárgyalást. Mindez megengedhetetlen, mondta a főbíró. Nincs kamera a tárgyalóteremben, itt mi dolgozunk, idézte az egyik nemzetközi bíróság magas rangú tisztségviselőjét a magyar főbíró. Baka András a magyar tárgyalótermi nyilvánosság problémái közé sorolta, hogy, mint mondta, indokolatlanul eltérő a polgári és a büntetőperek sajtónyilvánosságának szabályozása, nincs igazságügyi tájékoztatási törvény, nem elég informatívak a bírósági honlapok, és megerősítésre szorul a szóvivői rendszer.

Magyarországon nem kiegyensúlyozott a viszony a bíróság és a sajtó között, és teljes a zavar a tekintetben, hogy mit is jelent a tárgyalótermi nyilvánosság. Baka András szerint ideje átvenni az Európa nagy részén, a nagy múltú demokráciákban, illetve a nemzetközi bíróságokon jól működő megoldásokat. Az unió luxemburgi székhelyű Európai Bíróságán a hallgatóság jegyzetelhet, de nem használhat mobilt, laptopot, kép- és hangfelvétel készítése pedig csak előzetes regisztrációval az ítélethirdetésen lehetséges. Hasonló a gyakorlat a strasbourgi emberi jogok bíróságán is, mondta. Hangsúlyozta, hogy a bírák figyelmét nem terelheti el az ügyről a tárgyalótermi nyilvánosság rendjének fenntartása. A sajtó tevékenysége nem zavarhatja a bíró munkáját, mert ennek a jogkereső állampolgár láthatja kárát, tette hozzá.