Mint emlékezetes, 2002. május 9-én a móri Erste Bankban nyolc embert, banki alkalmazottakat és ügyfeleket öltek meg. Az áldozatok valamennyien fiatalok, illetve fiatal középkorúak voltak.

A móri mészárlás miatt elsőfokon a Fejér Megyei Bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Weiszdorn Róbertet, azzal a kikötéssel, hogy 30 évnél korábban nem kerülhet feltételesen szabadlábra. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon az egyéb minősítő körülmények mellett megállapította az emberölés előre kiterveltségét is, és ezért 40 évre emelte fel a feltételes szabadulás legkorábbi időpontját.

Ezután Weiszdorn védője azzal az érveléssel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy védencét nem ölési szándék vezette, ő csupán a rablásnál kívánt segédkezni, az előzetes letartóztatásban időközben öngyilkossá lett Nagy Lászlónak. A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a védői érveket, mert véleménye szerint a rablónak tudnia kellett, hogy mi folyik a bankban, miközben őrt állt az ajtóban.

A több mint 40 lövés hangját és a megtámadottak sikolyait és hörgéseit hallania kellett. Ráadásul ő húzta meg elsőként a ravaszt, amikor a bankban útjukba került a biztonsági őr. A férfit figyelmeztetés nélkül, kétszer lőtte mellbe. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a védelemnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a tipikusan ölésre szánt eszköz, a lőfegyver használata és a célzott, halálos lövés ellenére nem volt ölési szándéka a férfinak.