"A török hadsereg összes tábornoka és admirálisa tanácskozásra gyűlt össze a vezérkari főnök főhadiszállásán, hogy értékeljék a kialakult súlyos helyzetet" - ez áll a hadsereg rövid közleményében, amely nem részletezi, hogy miben állapodtak meg a főtisztek. A letartóztatásokat maga a miniszterelnök jelentette be spanyolországi hivatalos útján. Recep Tayip Erdogan kormányfő szerint az elfogottakat azzal gyanúsítják, hogy ők hozták létre a "Pörölykalapács Művelet" fedőnevű akciótervet, amelynek az lett volna a célja, hogy a hadsereg átvegye a hatalmat hét évvel ezelőtt.

A letartóztatások miatt a török hadsereg főparancsnoka elhalasztotta Egyiptomba tervezett hivatalos látogatását. A török kormányzó párt kritikusai szerint a letartóztatásokkal az AKP megint közelebb jutott ahhoz, hogy a hadsereg szétzilálásával iszlamista állammá alakítsa Törökországot.

A kormány szerint a gyanúsítottak azt tervezték, hogy bombákat robbantanak mecsetekben, és kiélezik a feszültséget Görögországgal, majd a zűrzavart kihasználva megbuktatják a kormányt. Médiaértesülések szerint a letartóztatottak közt van a légierő volt parancsnoka, Ibrahim Firtina, és a tengerészet korábbi vezetője, Ozden Ornek is. Mindketten nyugalmazott katonatisztek, akik továbbra is aktív katonai szolgálatot láttak el. Rajtuk kívül a török hadsereg további magasrangú tisztjeit fogták el, akik Ankarában, Isztambulban, Izmírben, és Bursa városában dolgoztak, illetve éltek. Az AFP úgy tudja, hogy 17 nyugalmazott tábornok és négy aktív admirális van a letartóztatottak között.

Európában szokatlan módon a hadsereg a mai napig nyomást gyakorol a török politikai életre. A hadsereg mindig is a modern Törökország megteremtőjének tartott Kemal Atatürk öröksége, vagyis az 1923-ban megteremtett világias török állam védelmezőjének tüntette fel magát. Az Atatürköt követő tíz elnök közül hat magasrangú tiszt volt. Az úgynevezett radikálisok 1960-as fellépése óta Törökország a katonai összeesküvések folytonos színtere lett. Az országban több katonai hatalomátvétel volt már. Az utolsó "virtuálisan" történt 1997 februárjában, amikor a vezérkar főnöke egy ajánláscsomagnak nevezett ultimátummal megbuktatta az iszlámista Necmetin Erbakan koalíciós kormányát.