A Legfelsőbb Bíróság 2002 februárjában kihirdetett jogerős ítélete szerint Tánczos Gábor 1998-ban Körmenden megölt egy 11 éves kislányt, és ezért 13 éves szabadságvesztés-büntetésre ítélték. 1998-as őrizetbe vétele óta eddig kilenc évet és kilenc hónapot töltött börtönben, kedvezmény nélkül 2011 áprilisában szabadulhatott volna. Tánczost a bíróság 2008. január 20-án feltételes szabadlábra helyezte. A letartóztatásakor 19 éves Tánczos a nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta azt. A megyei bíróság 14 év fegyházra ítélte, ám ezt megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, és a megismételt eljárásban született meg a 13 éves szabadságvesztést kimondó jogerős döntés, amit másodfokon is jóváhagytak. A fiú ügyvédje a mai napig kitart védence ártatlansága mellett, állítása szerint mind a nyomozás, mind a bírósági eljárás során számos szabálytalanságot követtek el. Családja is hisz ártatlanságában, az eltelt évek alatt anyja hatalmas iratmennyiséget gyűjtött össze.

Tánczos most perújításra készül, ehhez szüksége lenne az iratokra, de nem készíthet másolatot az ellene indított büntetőeljárás során keletkezett dokumentumokról - így döntött a Vas Megyei Bíróság. A bíróság a betekintést megengedi, a másolást viszont nem, ugyanis a hivatal szerint a törvény csak folyamatban lévő ügyekben engedélyezi a másolást. Tánczos Gábor ügyvédje úgy véli, a történtek felvetik a hivatali visszaélés gyanúját. Somos Zoltán szerint más bíróságoknál általános gyakorlat az iratok másolhatósága. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elmondta, bár a konkrét ügyet nem ismeri, de még soha nem hallott olyanról, hogy akár gyanúsítottnak, akár elítéltnek, aki amúgy vállalja a másolás díját, ne adták volna ki a periratokat. Egyelőre nem tudni, hogy téves jogértelmezés, hivatali visszaélés vagy jó döntés volt-e a Vas Megyei Bíróság részéről, hogy nem engedték lemásolni Tánczos Gábornak saját ügye iratait.