A bíróság elrendelte, hogy a felfüggesztett börtönbüntetés négyéves időtartama alatt a férfi pártfogó felügyelete alatt álljon. A próbaidő alatt a vádlott köteles távol tartani magát minden olyan tömegrendezvénytől, amelyen a résztvevők száma meghaladja az ötvenet. 
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a védő enyhítésért fellebbezést jelentett be.
A bíró az ítélet indoklásában kifejtette: aggály nélkül bizonyított, hogy a melegfelvonuláson a férfi a Hősök tere és a Kós Károly sétány között a rendőrökre támadt és két alkalommal súlyos utcakövet dobott feléjük.
Mint mondta, a csoportos elkövetés minősített esete azért szerepel az ítéletben, mert a férfi 200-300 másik ember társaságában követte el a bűncselekményt; a felfegyverkezés megállapítását pedig az indokolja, hogy az elhajított utcakő olyan eszköz, amely alkalmas az élet kioltására. A felfegyverkezés tényállásának megállapításához egyébként már az is elegendő lett volna, ha csak birtokolja a követ és nem dobja el - tette hozzá.
   

 Enyhítő körülményként a beismerő vallomást, a megbánást és a férfi sérüléseit vették figyelembe, súlyosbítóként pedig - a többi közt - a csoportos elkövetést és a köznyugalom megzavarását emelte ki a bíró. Rámutatott arra, hogy a tömegpszichózis mint enyhítő körülmény ebben az esetben nem vehető figyelembe, mert a férfi önként ment a helyszínre és végig az első sorban állt.
"Aki rendőrökre támad, annak a törvény szigorával kell számolnia" - fűzte hozzá a bíró.
A férfi vallomásában elmondta: kíváncsiságból meg akarta nézni a melegek felvonulását, ezért ment a Hősök terére, ahol délután öt óra körül a tömeg hatására "elborult az agya" és "magával sodorta a tömeg". Elmondása szerint nem akart sérülést okozni a rendőröknek.
A tárgyaláson több videofelvételt is lejátszottak a július 5-én randalírozókról, ezeken a férfi felismerte magát, amint obszcén jeleket mutogat és macskakövet dob a rendőrök irányába.
 A védő kérését, amelyben a jogi képviselő védence próbára bocsátását indítványozta, a bíróság elutasította.

Fotó: MTI